Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

II felkarolásukra buzdítja a püspököket s főurakat. Az ellenfél akadékoskodása nem lohasztja buzgalmát, kitartóan dolgozik a szent cél érdekében. Több helyen telepít jezsuitákat s alapít számukra iskolákat. A politikai hatalom is mellette van, II. Ferdinándban hitéért lángoló fejedelem jutott a magyar királyi székbe. A főpap isteni ihletségü buzgalma másokat is tettre készt, a királyi támogatás biztos sikereket igér. Püspökeink Pázmány eszméinek szolgálatába szegődnek s egymásután alapulnak áldozatrakészségükből egyes városokban jezsuita kollégiumok és iskolák.

1 Városunkban, Győrött, Dallos Miklós győri püspöknek fáradozása folytán telepedtek le a Jézus-társasági atyák. Dallos egyike volt azon főpapjainknak, kik nemcsak az egyházi, hanem a politikai s diplomáciái téren is szép nevet hagytak hátra hazánk történetének lapjain. Mint királyi tanácsos, mely méltóságot valószínűleg a pécsi püspökséggel (1619—1623) egy időben nyert el, jelentékeny szerepet játszott a Bethlen Gáborral folytatott békealkudozásokban. A béke helyreálltával (1624), most már mint győri püspök, gondoskodását az egyház ügyeinek s a katholikus érdekeknek előmozdítására szentelte. Valószínű, ez időtájt kelt az a nevezetes emlékirata, melyben Pázmány Péter szellemi rokonaként iskolák és papnevelő intézetek alapításában és felvirágoztatásában találta ő is az egyházi állapotok jobbra fordulásának föltételét s biztosítékát.

2 Nincs bizonyító adatunk rá, hogy Dallos emlékirata eljutott II. Ferdinánd király elé s hogy Dallos az iránt is tett lépéseket, hogy királyi támogatás mellett telepíthesse le Győrött a Jézus-társaságot a tőle tervezett gimnázium vezetése céljából, de a későbbi fejlemények feljogosítanak mindezek föltevésére. Különben könnyű volt II. Ferdinándot ez ügynek megnyerni, hisz ö volt, a ki élete feladatául tűzte ki, hogy diadalra juttatja országaiban a katholikus ügyet a protestántizmus ellenében. 1626. augusztus 5-én királyi levél érkezik Dallos püspökhöz. II. Ferdinánd kifejti, hogy országainak nemcsak területi nagyságáról és épségéről, hanem szellemi és valláserkölcsi felvirágozásáról is gondoskodni akarván elhatározta, hogy e cél szolgálatára Győrött papnevelő-intézet (seminarium) s gimnázium létesüljön. A gimnázium vezetésével Jézustársasági atyák bízassanak meg, minthogy ezek munkássága és fáradozása mindenfelé a legszebb eredményeket mutatja fel. — Karolja fel a püspök e tervet a káptalannal együtt készséges és hazafias buzgósággal. Támogatásukra külön-külön fölkérte már Prayner János generális-kapitányt s az összes polgárságot. Szemeljenek ki a tervezett kollégium és iskola számára a 1 V. ö. Haller. — Dr. Karácson I.: Történelmi hazugságok. 786 — 790. — Karcsú A. Arzén: A szerzetesrendek egyetemes történelme. III. 141 —147. — 2 V. ö. Dallos Miklós, győri püspöknek politikai és diplomatiai iratai. Közrebocsátják dr. Franki Vilmos és Ráth Károly. 45—46. és 230—234. 1.