Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1894
— 39 — átmérővel a koordinátatengelyekből levágott részek negatív reciprok értékei. A mellékelt idomból látható, hogy pl. az AB átmérő és a két koordinátatengely oly derékszögű háromszöget képeznek, melynek egyik hegyes szöge az átmérő és az X tengely ^hajlásszögét i8o°-ra egészíti ki. E derékszögű háromszögből tg (180« - 0)1 - tge = Az átmérőnél pedig OB = — - és OA = — -, Vj Ui és az így megállapított értékek behozása után az átmérő és az X tengely hajlásszögének trigonometriai tangense : tgí) = - Hí. Vl Az Y tengelylyel képezett hajlásszöget ezután már nem kell külön vizsgálnunk. Hogy az átmérőre így talált hajlásszöget az átmérő pólusának — a végtelenben fekvő pontnak — egyenletébe bevezethessük, e pont általános ( ail Ul + ai8 Vl + ai 3) u + ( a12 Ul + a22 vi + ^3) v = 0 egyenletét mindenekelőtt v,-el osztjuk és ilyen alakra hozzuk : (au"' + a i a + u + (a l 2 Hl + a 2 2 + v = p. vi vi vi vi Helyettesítsük ebbe az = —- tg fJ talált értéket, és írjuk Jhelyett a vele egyenlő értékű — b mennyiséget. Itt b a vonalkoordináta elfogadott értelme szerint az átmérővel az V tengelyből levágott részt jelenti. Ekkor a (— a„tgO -f a 1 3 — a l 3b) u -f (— a 1 2tg0 + a^ — a^b) v = o egyenletet kapjuk, melyben még csak b értékét kell közelebbről meghatároznunk, vagyis az átmérő hajlásszögével és
