Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1893
— 28 — idő alatt, mig elődeink 127]-ig itt laktak, mely több század évnél hosszabb tartalmú volt. Az elősorolt diszítési alakokon kivül mást edényeinken nem találunk. Ezek után tehát általában elmondhatjuk, hogy a homokgödöri vagy a vele szomszédos területen talált régi magyar edényeink „nem szépek, nem csinos kivitelűek", mint akárhányszor muzeumunk látogatóitól hallottam, kiknek a különben nevezetes emlékeket, a magyar keramikai iparnak magyarországi bölcsőjéből kikerült legelső közhasználatú termékeit bemutattam. Valóban oly egyszerűek, sokszor oly szabálytalan kivitelűek, hogy első tekintetre olyanok, mintha nem a fejlett görög vagy római keramikai műipar virágzása után, hanem sokkal azelőtt készültek volna. Azonban ne gondolja senki, mintha csak a mi területünkön talált példányaink volnának ily egyszerűek, ilyenek a többiek is, pl. Orosházán és Selypen (Nógrádm.) talált ősmagyarkori edények, de ilyen egyszerűek a többi népvándorláskoriak is, mint azt a leletek bizonyítják. Kivételt csak a nemesebb fémből, pl. aranyból, ezüstből készült edények képeznek, melyek nagyobb gonddal és kellő ornamentummal ellátva kerültek ki az ötvös műhelyéből. •Régi magyar edényeink azonban annyiban haladásról tanúskodnak az edényipar terén, hogy korongon készültek. Különben pedig az edények egyszerű kiállításán nem csodálkozhatunk, ha egyrészt az Ázsiából Európába jövő népeknek, köztök őseinknek is egyszerű művelődési állapotát, másrészt a harczias hajlamokkal eltelt nomád népek között lakó csekélyszámu iparosnak éppen nem irigylésre méltó társadalmi helyzetét figyelembe vesszük. Megvetett állás és foglalkozás volt bizony az iparosoké régebben nálunk is. Azok békéstermészetü foglalkozása sehogy sem egyezett össze a vadászat, halászat, állattenyésztés és főleg fegyverforgatásban kedvét lelő, harczi kalandok, csaták zaja között fölnevelkedett ősök katonás jellemével, kik úgyis fölös munkának tartották vesződni olyasmivel,mit meglehet szerezni fegyverrel. Későbben a harczi kalandok fölhagyása s a kereszténység fölvétele után a viszonyok javultak, az ipar is fejlődött és ezen korból származó s fehér márványból faragott medenczénknek külső két oldalán, egymással átellenben, már emberfejeket is találunk a széles kiálló fogantyúk mellett domborművesen kivésve, mely mint belföldi gyártmány, ha mindjárt kezdetleges mű is, bizonyos haladásról tanúskodik.