Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1893

— 22 — tak ; ellenben a kezdetben hunnak tartott sir elég került elő, de csak néhány volt olyan, melyben különféle mellékletek is voltak. Az ásatások folyamata alatt csakhamar észrevettem, hogy itt is olyan tárgyak kerülnek fölszinre, mint a homokgödöri területen ; to­vábbá nem hiányoznak IY. Béla réz pénzei sem: mind olyan jelen­ségek, melyek nem ok nélkül kételyeket támasztottak bennem az itteni sirokban talált ereklyék hun származásában. S ez annál inkább erősbödött bennem, minél tovább haladtak az ásatásban s mennél több emléket tártak fel a régi korból, a magya­rok idejéből. Yégre, mikor az egyik sirban IY. Bélának rézpénzét is megtalálták, kételyem teljesen eloszlott, s az egész világossá lett előttem, hogy az itt lelt tárgyak nem hun, hanem régi magyar ere­detűek. S ezt annál inkább állíthatom ma, mikor azt látom, hogy mienkhez teljesen hasonló tárgyakat találnak másutt is árpád­kori temetőben, s megerősíthetem azt egyik hirneves régészünkkel, a nemzeti muzeum igazgatójával is, ki mikor muzeumunkat megte­kintette s az ujszállási és viztartó torony mellett elterülő temetőben talált ékszereket behatóan megvizsgálta, azokra vonatkozólag kijelen­tette., hogy azok csakugyan nem hun, hanem ősmagyar eredetűek. A viztorony melletti ásatásnak tehát uetncsak az a haszna volt, hogy néhány ujabb, köztük az Arpádkorra jellemző darabokat talál­tunk, hanem az az eredménye is, hogy az itt talált tárgyak eredetét tisztázhattuk. A homokgödöri területnek s az ujszállási temetőnek fölfedezésé­vel és kisebb-nagyobb mérvű föltárásával előttünk áll a régi Geur­nak két nevezetes helye : a község és a temető, utóbbi soros sírokkal, mindkettő régi magyar ereklyékkel. Amott a mozgalmas élet, munka, küzdelem tárul elénk, itt a halottak országa, porladozó őseinknek te­temei pihennek ; ott az egyszerű életmóddal egyszerű eszközök és vi­haros napokra emlékeztető harczi szerek, itt a temetőben a halottak­nak ékszerei, cziczomatárgyai hevertek a földben. A sirok általában véve tárgyakban, ékszerekben, szóval mellék­letekben nem voltak gazdagok. Akárhány sir volt olyan, melyben a csontokon kivül semmi mást nem leltünk. Olyan sirt sem találtunk, melyben a vitéz lovával, életében kedvelt paripájával lett volna együtt eltemetve, mint ez a szokás a pogány magyaroknál s több más rokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom