Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1893

— 13 — nagy széles fenekű tálat és töredezett korsót találtak ; elszórtan régi sarkantyúkat, nyilcsucsokat, lándzsahegyeket, sok kulcsot, néhány kést, serpenyőt, fúrót, ásót, vésőt és több más olyan tárgyat, melyeket tár­gyaink korának megállapításánál alább említek föl. Kengyel és zabla szintén került elő. Mielőtt tárgyaink korát s azok leírását megkezdeném, előbb tűz­helyeinkről, az edények fekvéséről s azok tartalmáról kell egyet-mást elmondanom. A tűzhelyek, mint már említettem, nem voltak nagyméretűek, körülbelül egy méter átmérővel birtak és rendesen ökölnyi nagyságú gömbölyű kövekkel voltak körülvéve. Miért tették ezt ? Azért-e, hogy az edényeket megtámaszszák velők ? Aligha, mert az edények elég szé­les talpuak, könnyen föl nem dűlnek ; vagy talán annak megakadályo­zására, hogy a szikrák könnyen szét ne szóródjanak és másutt bajt, kellemetlenséget ne okozzanak ? Yalószinü. Ennél sokkal érdekesebb az a kérdés, kik tüzeltek itten. Talán pásztorok ? A sokféle véleke­dés között ez is fölmerült ; de ez lehetetlen, mert a tűzhelyek nagy száma és sürü előfordulása, valamint a tűzhelyek körül látott egyéb körülmények e vélekedésnek ellenmondanak. Azt sem lehet elfogadni, mintha ezeken a pontokon lettek volna a rómaiak máglyái, melyeken hallottaikat elégették. Igaz, hogy ez a szokás, bár nem általánosan, nálunk is divatozott a rómaiak korában ; az is tény, hogy a homok­gödöri területen több hamuvedret, a gazdagoknál üvegurnákat talál­tak, sőt néhány helyen a földben aszbeztet is leltek, melyet a rómaiak arra használtak, hogy azzal mint eléghetetlen anyaggal hallottaikat beburkolják, s így megakadályozzák, hogy az elégetésnél a hallott hamuja a föld porával össze ne keveredjék. Azonban egészen más gyártmányok a római hamuvedrek, mint a tűzhelyek mellett talált edé­nyek. Egy szempillantás elég reájok, hogy a köztök levő óriási különb­séget észrevegyük ; más az alakjok, más, finomabb az anyaguk és technikai kivitelük is egészen eltérő. De tartalmuk is megczáfolja ezen állítást : nem emberi hamvakkal, hanem vagy pusztán földdel, vagy ép apró állati csontokkal kevert földdel valának tele. Az ásatásokkal foglalatoskodó munkásnép és mások látva a tűz­helyek nagy számát és mellettök talált egyéb harczi és háziszereket, gyakran mondogatták egymásnak, hogy ez a hely nem lehet más,

Next

/
Oldalképek
Tartalom