Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892
— 24 — figyelmezteti az urakat, hogy pártolják az özvegyeket, árvákat és nyomorultakat. A fenyegetéstó'l már vissza nem rettennek, pedig példát vehetnének Fáraóról, Holofernesről, Nabukodonozorról, Heródesről, kiket az Ur kemény büntetéssel sújtott. így járnak majd a mostani kevély urak is, a kik csak a pénzben, kincsben, kolcsos városokban biznak, pedig átkozott, ki ezekben bizik. Példát vehetnének még More Lászlóról, a ki már török fogságba jutott. Már az urakhoz hasonlók a szegény parasztok is } mind a poklot keresik. Meghasonlott mindenki, már nem tudjuk, hová álljunk. Sokan dicsekesznek a keresztény névben, de kevesen vannak az igaz hitben. Megtámadja még az urakat a bálványimádás miatt s hogy Luthernek mondják, a ki jóra inti őket. Azért hathatósan kéri, dorgálja az urakat, szeretetre, békére, igazságra inti s bezárja versét az iratás idejének (1545) megemlítésével, mikor Az urak valának nagy kegyetlenségben És szegény község nagy szertelenségben Tállyán az polgárok nagy egyetlenségben. Tisztán erkölcsi irányú didaktikus költemény Az fösvénységről. Az egész hosszú költeményen át mély erkölcsi meggyőződéssel és felháborodással szól a fösvénység rútságáról és gonoszságáról. A bevezetés csak egy strófából áll, melyben általában a fösvénység röttenetességét festi. Szent Pálra hivatkozik a részletes tárgyalásban, a ki a fösvénységet bálványimádásnak és minden bűnök forrásának mondja. A fösvénységnek az ördög a szerzője, a ki Krisztust is megkísértette. Sokat igér az embernek s miután behálózta, a pokolra viszi. Hivatkozik szent Lukácsra, hivatkozik a tiz parancsolat «ne orozz« tilalmára. De most a világ nem hederít Isten parancsára s mint meg van jövendölve — a fösvénységben és földi kincsekben teljesen elmerült. Hivatkozik azután Krisztusra, Sophoniasra, Abakukra, Ezsaiásra, bölcs Salamonra, szent Ágoston és szent Pál doktorokra s ismét szent Pál apostol szavaira a fösvénység és földi vagyon szerzésének bűnös voltáról. Majd példákat hoz fel a szentírásból, hogyan büntette Isten a fösvénységet. Megszólítja a fösvénységet, a mely annyi bajt és nyomorúságot hozott az emberekre:
