Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 83 — latok; közel állanak ezekhez azon balladák, a melyekben a hős bukása nem tragikus; végül a szerencsés végű balladák, a melyek csak szerkezetükben és külalakjukban mutatják a balladai jelleget. Feladatunkhoz mérten csak röviden vázoltuk Arany János balladáit, de már e rövid ismertetésből is meggyőződhetünk arról, hogy a valódi műballadát ő alapította meg költészetünkben, mert előtte ugyan találunk egy-két jó balladát, de elmélete igen ingatag volt. Arany balladái bátran kiállják a versenyt az angol és német műballadákkal. Érvényesül azokban azon örök erkölcsi törvény, hogy a bűnnek előbb-utóbb bekövetkezik megérdemelt büntetése. Valódi drámai jellemeket rajzol a szükkörű balladában, kik mint tragikus hősök küzdenek és buknak el inkább erkölcsileg, mint testileg. Hogy Arany ily tökéletességre vitte a magyar műballadát, köszönhető egyrészről azon tanulmánynak, melylyel az angol és székely népballadákat felkarolta, de másrészről a mindig magában évődő, borús lelkének hangulata is a hasonló természetű műfajhoz vonzotta. Szeretett hazájának és családjának szomorú esetei mély nyomokat hagytak érzékeny szivében s alig csalódunk, ha azt állítjuk, hogy remek balladáinak nagy része mély keservének és fájdalmának szülöttei. Ha Arany mást nem is irt volna, mint balladákat, már ezek is biztosítanák számára az örök emléket a magyar irodalomtörténet lapjain. Ujabb balladairók. Nem volna teljes értekezésünk, ha röviden meg nem emlékeznénk azon balladairókról, a kik Arany után léptek fel. Nem szándékunk mindegyikről külön képet nyújtani, mert sokan irtak balladát, de alig egy-kettő, a ki ki'ilö6*