Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 73 — s nincs ellenállás a viliarnak, Széttörni e varázsgyürüt Nincsen hatalma földi karnak. Mire az óra egyet üt: Üres a hid — csend mindenütt. III. Arany balladáinak erkölcsi és lélektani alapja. A lélektani igazság és erkölcsiség a legszorosabb kapcsolatban van e remek balladákban. A mily eró's és alapos a lélektani igazság, oly eró's és mély az erkölcsi hatás. Bevezetésünkben említettük, hogy a ballada legközelebbről érinti az emberi szivet, mert a lelki küzdelmek rajza. A csodás, emberfölötti tettek, a dicsőséges harezok csak bámulatra ragadnak, a mult idők mesés fénye elvakítja szemünket, de midőn bepillanthatunk a velünk egyenlő emberek lelki életébe, együtt örülünk, együtt szenvedünk és sirunk a szereplőkkel s okulunk tetteikből. Az erkölcsi tanulság azonban csak úgy lehet hathatós, ha a lelki küzdelem nem ellenkezik a valószínűséggel. Az erkölcs nem állhat fenn igazság nélkül, s midőn azt látjuk, hogy Arany balladáiban a lélektani igazság fénye ragyog, e fény egyszersmind az erkölcsiség melegítő sugarát árasztja szét. Arany legtöbb balladájában a lelki betegségek szerepelnek, mint tragikai bűnhődések. A lelki betegségek közvetlenül mindig testi bajból, a szervezet megrontásából keletkeznek, s habár némelykor erkölcsi vagy általán szellemi okok forrásai, még ekkor is először a testi szervezetben jön létre a bomlás s csak ezután következik be a lelki betegség. Az életben legtöbbször testi bajok, pl. az idegrendszer túlságos megfeszítése okozzák a lelki