Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 71 — A tetemre hivás középkori jogszokáson alapul. Bárczi Benő gazdag ifjút meggyilkolva találják a radványi erdőben s atyja tetemre hivás által akarja megtudni a gyilkos kilétét. A holttestet palotájában kiterítteti, hogy istenitélet döntsön a véres ügyben. Egymásután jelennek meg a hivatalos hatóság felszólítására a halottas teremben ellenségei, barátai, az egész Bárcz, anyja és huga, de egyikre sem vérzik a seb. Végre titkos arája, Kund Abigél megjelenésekor «a sebből pirosan buzog a vér». Abigél megvallja, hogy könnyelműsége okozta az ifjú halálát, mert nem mondott igent, de az egész jelenet annyira megzavarja lelkét, hogy megőrül s kiragadja a tőrt a sebből s esztelen tréfás dal éneklése mellett tánczolva elrohan. Az éjféli párbajban Bende vitéz menyekzőjét üli menyasszonyával, a kiért Robogányt szabálytalan párviadalban meggyilkolta. A tett emléke mélyen lelkébe vésődik s midőn a menyekző éjjelén hálószobájába megy, megjelenik előtte a megölt Robogány szelleme s párviadalra szólítja, hogy jogos férj lehessen. Bende a fegyverházban reggelig küzd a mindig előtte álló Robogány szellemével. Másnap veszett kedvvel mulat, hogy jókedvében fojtsa el aggodalmát, de éjjel a rémes látomás ismétlődik s Bende vitéz még nagyobb tűzzel folytatja a tusát a fegyverházban. A menyasszony és vendégek aggódni kezdenek és sokan eltávoznak. A menyasszony mindent tud, de nem mer vallani, csak azt tanácsolja, hogy éjjelre őrizet menjen a fegyverházba. Bende vitéz a harmadik éjjel a legnagyobb elkeseredéssel harczol s a szolgák közöl is hármat levág, de végre is mint dühös őrültet megkötözik és földalatti helyiségbe zárják. Menyasszonya zárdába vonul. Hasonló kísérteties tartalmú Aranynak egyik legszebb balladája: a Bor vitéz.