Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 52 — a balladához. A balladának erkölcsi értéke a tragikum erejétó'l függ, nem pedig a nemes és magasztos tetteken alapszik. Jámbor Pál balladáin meglátszik Schiller hatása is, a kinek néhány balladáját lefordította, de tragikum alig van azokban. Többet erkölcsi irányú, vallásos elbeszélésnek mondhatunk. Nem mellőzhetjük még Bajza Józsefet, a ki szintén irt egy-két balladaszerű költeményt, de nála nagyon is uralkodik a lirai elem, a lágy szentimentálizmus drámai tárgy és balladai előadás nélkül. Sajátságos irányba tévedt a ballada Petőfinél, a kinek balladaszerű költeményei valóságos irányművek, radikális politikai eszméinek hirdetői. A hazafias irányú történeti balladákat mívelte, de még a legsikerültebb Hunyady Lászlója is teljesen elhibázott, mint költői műfaj. Elbeszéli rövid strófákban a szerencsétlen ifjú lefejeztetését. A költeménynek majd minden során érezhető a költő rokonszenve a hős és elkeseredése ellenségei iránt, végül pedig egészen kikel az elbeszélő modorából s erélyes szavakkal fejezi ki hazafias fájdalmát és haragját: Miért nem éltem akkor, Miért nem voltam ottan. Kiáltottam vón' a Gyáva bámulókra Veszett fájdalmamban : »Föl ha istened van, Föl magyar nép ! és e Gaz királyt legottan Fojtsuk az ártatlan Áldozat vérébe ! « Ilyen szenvedélyes lirai kifakadások nem balladába valók, a hol csak az előadásban és a külső formában