Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 46 Habháton előtte A szőke Dunán, Egy rozmarin úszik S az árva leány. E rövidke költemény egyike a legsikerültebbeknek mind szerkezeténél, mind külalakjánál fogva. Közel állanak hozzá: Emma, Vilma, Éjjeli temetés, A királyleány és apródja, melyek mind szomorú, gyászos tartalmúak, de nem a tragikum megrázó erejével, hanem a meghatottság gyengédségével. Vannak rövid balladaképek is Garaynál, melyek igen hasonlítanak Kölcsey balladaképeihez, csak külalakjuk magyarosabb. Ilyenek: A sir, mely a kedvese sírjánál kesergő ifjú rajza; hasonló tartalmú A pásztor. A hetyke huszárok és A toronyőr közelebb állanak a genre-képhez. Ha rövid párhuzamot vonunk Garaynak hazafias, történeti és regényes balladái között, több különbségre akadunk. Amazokban Vörösmarty volt mintaképe, ezek Uhland befolyása alatt születtek. Ott a hazafias lelkesedés és fájdalom, itt megható gyengédség és lágy érzelmesség uralkodik. Azok magyarosak, ezek meg idegenszerű hatást gyakorolnak reánk. Kétségtelen, hogy Garayra nagy befolyással volt Vörösmarty nemcsak az eposzban, hanem a balladában is, de azért nem tarthatjuk őt puszta utánzónak, mert még Uhland nagy hatása mellett is megőrizte eredetiségét, mint azt életirója Ferenczy József bizonyítja Gregussal szemben, a ki Uhland balladáinak Garayra gyakorolt befolyását vizsgálva, igy nyilatkozik: «Garayt, Kont és az Árpádok dicsőítőjét, a magyar hazafiság ihlett dalnokát, e legmagyarabb lelkű költőnket mind tanulmányainál, mind kedélye alaphangjánál, mind előadása színezeténél s modoránál fogva méltán a legnémetesebb