Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 44 — Közelebb áll a valódi balladához a Bosszúcsók. Bekének szép nejét fogva tartja a bég Szolnok várában, de szerelmet nem nyer a hű feleségtől, a ki madárpostával akarja férjét értesíteni hollétéről. A levél a bég kezébe kerül s megszerzi Bekének fejét s megmutatja a boldogtalan nőnek. Mária most felajánlja szerelmét a kegyetlen csábítónak, de csak azért, hogy véres boszút állhasson rajta. Saját tőrével szúrja át, míg boszúcsókját leheli a bég ajkaira, de e tettéért önmagát is kivégzi. Mind tárgyánál, mind előadásánál fogva legjobb történeti balladája Bathori Erzsébet, a melyet drámában is feldolgozott. Tárgya a gonosz asszony megrendítő erkölcsi bűnhődése. Báthori Erzsébet azon babonás hitben, hogy szépségét megőrizheti, ha fiatal leányok vérével mosdik, titokban számtalant kegyetlenül leölet, még saját leányát is s az áldozatok csontjait várának mély üregébe dobatja. De bűnös lelkének nincs soha nyugalma. Minden éjjel hallja az ártatlanul legyilkoltak szörnyű átkait s mind között a legkinosabbat, saját leányáét: »Nem szántad ön leányod Oh kőnél kőbb kebel! Ifjú piros vérünket Arczodra mostad fel!« E történeti ballada egészen elüt az eddigiektől. Első balladánk, melyben a lelki betegség (káprázat) mint bűnhődés szerepel. Szerkezete is valódi balladára vall: a gonosz tett csak a leányok átkaiból ismerhető meg; a költő egészen elhallgatja. Nagyon hosszas volna, ha Garay minden balladának nevezett költeményét tartalmilag ismertetnők, sőt czélunknak sem felelne meg, mert több közőlük költői elbeszé-