Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 38 — sodik férjének maga ad mérget és egybekel egy harmadikkal, a ki mit sem tud a történtekről. Midőn lakodalmát üli, melyen boldog-boldogtalan baját feledve szilaj kedvvel mulat, megjelenik a második férj rémítő síri alakja s elmondja az ünnepelt szép menyasszony gonosz tetteit, mire a nászsereg rémülten szétoszlik, Csak egy, a vőlegény marad Az ájult nő körül Szemében égő könny fakad S ily szókra keserül: „Ily szép és ily gonosz. Mi kár! Angyal lehettél s poklok dija vár.« Jön a vérszolga, hogy a bűnös asszony meglakoljon vétkeiért. Nagy hiba e balladában, hogy hiányzik a valószínűség, mert a második férj síri szellemének megjelenése nem balladába, hanem mondába' vagy legendába való. Ha mint vízió szerepelne, mely a bűnös lelkiismeretű menyasszonyt halálra ijeszti, még elhihetnők, de az egész nászsereg látja a szellemet, a ki ismét visszavánszorog sírjához. A hü lovag Zámor és Róza szomorú története. Zámor örök hűséget esküszik kedvesének s elbúcsúzik tőle, mert a honfiúi kötelesség a harczra szólítja. Róza hűtelen lesz az elveszettnek hitt lovag emlékéhez, midőn a bitor várúrral egybekel. Mig fenn a várban öröm és vigalom zaja hangzik, lenn a vár tömlöczében a fogoly Zámor kínlódik bújában és őrjöngő haragjában'. A gonosz csábító uj kéjeket vadász és Rózát is a mély börtönbe veti s ott találkozik a hű Zámorral. A zajos vár boltjai sok csapástól összeomlanak s lakóit a romok közé temetik. A két szerelmes vészé-