Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 32 lődés vezére Vörösmarty, mig Czuczor és Garay csak az általa kitűzött zászlóhoz sorakoztak, de nem kevesebbek vezérüknél a hazafiság dolgában. Ennek bebizonyítására elegendő' egyetlen műfaj, a ballada története. Mig Kölcsey és Kisfaludy leginkább idegen befolyás alatt állanak : Vörösmarty, Czuczor és részben Garäy balladái nemzeti alapon épülnek fel. Tisztán esztétikai szempontból ugyan nem nagyobbak elődeiknél, de magyarosság tekintetében messze túlszárnyalják őket. Czuczor balladái mind történetiek egynek kivételével. Hősei a hajdankor dicső alakjai: a Hunyadiak, Szondi, Kont, Kinizsi. Balladái egy-egy jelenetet rajzolnak, melyet a hazafias lelkesedés, hősiség fénye világít meg. Majdnem mindenik jelenet a hős lelkiállapotának igen sikerült festése. Ki ne ismerné azt a jelenetet, midőn az ősz Hunyady várának ormáról nyugodtan széttekint a síkmezőn «az esti fénysugárnál?» De nem soká tart nyugalma. Hírvivők jönnek a legszomorúbb hírekkel Hunyady hatalmának bukásáról, a főurak fondorlatairól, sőt az élete ellen szőtt tervekről. Hunyady még nyugodt lélekkel fogadja a rossz híreket, mert személyére vonatkoznak, de midőn hallja, hogy a török már Nándorfehérvárt ostromolja, rögtön fegyvert ragad és csatába rohan. A költemény nem egyéb, mint a dicső Hunyady János hős lelkének és önzetlenségének rajza. Hasonló irányú és jellegű költemény J. legszebb étiek, melyben a költő Hunyady Mátyást, a bölcs és alattvalóit szeretettel átkaroló királyt mutatja be győzelmi ünnep alkalmával. A király jutalmat tűz ki a legszebb énekre. Előáll egy agg lantos, a kinek hízelgő énekét a király visszautasítja. Az ifjú lantos éneke megnyeri tetszését, de a legszebb éneket mégis maga mondja, midőn kijelenti, hogy szeretetét egyformán megosztja alattvalói között-