Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 21 — A Szép Lenka alapeszméje és tragikuma igen hasonlít Arany Bor vitézéhez. Mindkettőben a szerelem rendkívüli ereje van rajzolva, mely bátran szembe száll a legnagyobb veszélylyel, mely a gyöngét erőssé, a félénket bátorrá, sőt vakmerővé teszi. E vakmerőség, a dühöngő természet veszélyeivel való daczolás alapja a tragikumnak. Szép Lenka könyörög a halásznak, hogy szállítsa át a túlsó partra kedveséhez. A halász vonakodik, mert — úgymond — »Veszélyes, ah, mig ember él Istent kisértenünk, Hullám dagad s örvénybe száll Hullám között vár a halál.« Szép Lenka nem hajt a szóra; szerelme győz félelmén; biztatja reménye, de Kél a veszély s húny a remény Már-már hal a szép lány; Es uj szél zúg és uj hab gyül S a csolnak végkép elmerül. íme szép Lenka tragikai vétke és bűnhődése, mely meghat bennünket, mert a vakmerőség alapja az ideális szerelem ellenállhatatlan érzelme, mely egészen rabjává tette a ballada hősét. Még tisztább a tragikai vétség és bűnhődés az Eji temetésben, mely legjobban megfelel Kölcsey balladái közöl a mai ballada fogalmának. Jancsó Benedek

1) ugyan regeképnek tartja, de akkor sok jó balladát is a regeképek közé kell sorolnunk, pl. az Edvárd czimű balladát. Az egész költeményen titokzatos homály, gyászos hangulat borong, de a tragikus vétek és bűnhődés meg') Kölcsey Ferencz élete és müvei. 177. |.