Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1890

6 szettudósa és irója munkájában többi közölt fölemlíti, hogy az üveget a phoenicziaiak találták föl, tehát azon nép, melynek annyi sok más jeles találmányt köszönhetünk. Plinius szerint az üveg föltalálása következőleg történt. Phoenicziai hajósok megterhelt szódás hajóval közeledtek hazájok felé; a parton kikötve tüzet raktak, sütni-főzni készültek s a tüz mellé állított edények mellé szóda-kristályokat állítottak, hogy azok fel ne dűljenek. Nagy volt meglepetésök, midőn késö'bb a tűzre vetve szempillantásaikat, az edényeket feldűlve találták. Igen, mert a szóda-kristályok a tűzben eltűntek; de hová? Tüzetesebb kutatásaikra előtűntek, de megváltozott alakban, más minőségben; Összeolvadtak a talajt alkotó quarcz-homokkal s abban előfordulni szokott egyéb anyagokkal, olyan anyagot képezve, a milyent a hajósok Plinius szerint még nem láttak s üvegnek neveztek el. Ilyen véletlen módon jutott az emberiség Plinius szerint az üveg birtokába. Azonban a mit Plinius ilyenformán elbeszél, azt a mai tapasztalat a mesék közé sorozza, a tudomány elveti, Mindenki meggyőződhetett arról, a ki csak üveggyárban vagy kisebbszerü üveghutában is megfordult, hogy ott pokoli tüz, óriási hőség uralkodik, 1200 fokra emelt hő viszi végbe azon vegyfolyamatot, mely az üveg képződésénél annak alkatrészei között vegyileg végbemegy ; csak ezen óriási tüz képes a quarczot és meszet a szódával üveggé olvasztani. Ebből következik, hogy oly alacsony hő, mint a hajósok által támasztott tüz volt, nem képes, lehetetlen üveget előállítani. Ezt az általános tapasztalat bizonyítja. Azért bármennyire dicsőítették is régebben Plinius nyomán*) az üveg föltalálóiként a *) Izidorus, szevillai püspök, Heraklius álnéven irók a X—XIII. század' ban s ujabban sok tankönyvíró.