Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1890

10 vagy szódát, quarczhomokot és meszet, melyekből a kellő olvasztás után az üveganyag készül. Üveganyag keletkezik akkor is, ha kovasavhoz sok hamuzsírt vagy szódát kevernek, de hozzá meszet nem tesznek. Az ilyen uton keletkezett üveganyag meleg vizben oldódik és vizüvegnek neveztetik. Összetörött porczelián- vagy üvegtárgyak vizüveggel bekent töréslapjokon összetapadnak ; éghető anyagok — fa vagy ruha — vizüveggel bevonva nem égnek el ; régi tárgyak vagy kövületek levegőn szét nem porlódnak, ha vizüvegréteggel vonatnak be. A vizüveg azonban leginkább a freskofestészetnél szerepel. A vizben oldhatatlan üveg ugy keletkezik, lia megfelelő mennyiségben szódát, quarczhomokot és meszet olvasztunk össze. Ez a natronüveg. melyből edényeket és más üvegtárgyakat készítenek. Akkor is oldhatatlan üveg keletkezik, ha quarczhomokot, meszet nem szódával, hanem hamuzsírral olvasztunk össze, melynek eredménye a káliüveg, mely egyes tulajdonságokban eltér a natronüvegtől. Ezen eltérő tulajdonságok s az üveg anyagában előforduló alkatrészek szerint a következő üvegnemeket szokták megkülönböztetni : 1. A cseh- vagy káliüveget, mely hamuzsírból, tiszta, porrá tört quarczhomokból és mészből áll. Tulajdonságai : nehezen olvad és chemiai hatásoknak legjobban ellenáll. Chemiai és physikai eszközöket gyártanak belőle. 2. A nátron- vagy franczia üveget, mely szódát, quarczhomokot és meszet (égetett mész vagy kréta alakjában) tartalmaz. Könnyen olvad, nem olyan kemény, mint a káliumüveg. Ablaktáblákat, korona(Crown-) üveget, melyet tudományos czélokra dolgoznak föl és különböző edényeket készítenek belőle.