Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

— 48 — Az ily jó előadás nehéz munkának eredménye, és csak oly tárgyaknál használható sikeresen, melyeket látni, hallani lehet; melyeknél tehát a szemléletet vehetjük segítségül. De ha sikerül, akkor oly hatalmas eszköz, hogy a nevelő szinte játszi módon ébresztheti föl vele a növendék érdeklődését. A főszabály is innen ered: ugy kell a tárgyat leirni, hogy a növendék szinte lássa. A jó előadásnak próbája az ismétlés; mert ha ismétléskor az tűnnék ki, hogy a növendék az előadásnak nemcsak főpontjait, hanem a használt kifejezéseknek is jó részét megtartotta emlékezetében, akkor biztosra vehetjük, hogy az előadás megfelelő volt s a növendék jóindulatát és ragaszkodását is fölébresztette a nevelő iránt; ennek pedig nagy hasznát veheti a fegyelmezés.

1) b) Az ügyes előadás kibővíti a növendék ismeretkörét, az elemző módszer a tapasztalatot teszi tanulságosabbá;

2) mert a tapasztalás tanítómestere ugyan az embernek az egész életen át, de nem oly tanítója, hogy rendszeresen tanítana; mert a tapasztalat nem tartja meg azon régi szabályt, hogy az egyszerűről kell átmenni az összetettre, hanem odadob a növendéknek egész . sereg tényt s eseményt, még pedig sokszor zavaró s nehezen érthető Össze-visszában. Az oktatásnak az a dolga, hogy a tapasztalatból nyert egészet részekre bontsa. A tapasztalás össze is fűzi azt, a mit nyújt, de ezen társítás csak ugy illeszkedik bele az oktatás keretébe, ha a tapasztalás megegyezik az oktatásssal. Ezt pedig csak ugy érjük el, ha a tapasztalás anyagának a hiányzó világosságot és érthetőséget meg tudjuk adni s szóval is kifejezni. 1) II, 208; VI, 201; X, 217. 238, 253, 294, 470. 2) VII, 658; X, 74, 104, 228, *83, 405; XI, 104, 363, 456, 503.