Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

- 46 — Az alakok, az elvont dolgok tanításánál az a helyes eljárás, mely a példából, a szemlélhetőből, az adottból indul ki s halad az elvonthoz; az életben való használ­hatóságnak szemmeltartása szintén könnyít a dolgon. A tárgyakon különböző tulajdonságokat veszünk észre, a melyeket elvonás utján elválaszthatunk egy­mástól; két mód kinálkozik tehát valamely tárgy, tulajdonságöss^eg megismerésére; megindulhatunk az egészből s haladhatunk az egyes tulajdonságokhoz; kezdhetjük azonban az egyes tulajdonságokon is s végez­hetjük a tárgyon. Ily munka után a tárgyak már nem látszanak homályos tulajdonságtömegnek, hanem tulaj­donságok rendezett csoportjának. 1) 6. A tanítás modora. Vannak nevelők, kik a fő­súlyt a kis és a legkisebb tárgyaknál is az elemzésre fektetik, s az igy szétszedett tárgyat a növendékkel ismételtetik; vannak olyanok, kik oktatás közben a beszélgetés alakját szeretik használni s tanítványaiknak is nagy szabadságot engednek a nyelv használatában; vannak olyanok is, kik rendesen csak a főgondolatokat kívánják a tanítványoktól, de egész határozottságukban s összefüggésükben ; olyanok is vannak, kik csak azzal elégesznek meg, ha tanítványaik a rendszeres gondol­kodásban önállóan járnak el. 2) A jó nevelő azonban nem ragaszkodik egyetlen eljáráshoz, hanem változtat eljárásán a körülmények szerint, s mikor igy a külső­séggel mintegy játszik, annál erősebben emeli ki a lényeget. Csak mesterkélt modort nem tür meg a helyes oktatás; mesterkéltté lesz pedig a kérdezés csak ugy, mint a tanítás, a tréfa csak ugy, mint a pathos, a csi­szolt beszéd csak ugy, mint az erősen hangsúlyozó l) X, 68. *) X, 212, 243. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom