Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

- 40 — engedi fölszinre azon képzeteket, melyek máskülönben föltűntek volna; az ábrándozásban és játékban a szabad tevékenység a túlnyomó. Azon képzetek, melyeket a tudatba emelni kell, lassankint megerősödhetnek, szabadon emelkedőkké válhatnak; ezen megerősödésre azonban nem számíthat sikeresen az oktatás, hacsak maga nem idézi elő. Ha a növendék képzetei az oktatás alatt szabadon emelkednek, ugy figyel a növendék, s az oktatás megnyerte a maga részéről az érdeklődést; ha nem emelkednek szabadon képzetei, azért lehet még némi figye" lem; erőltetni is lehet a figyelmet, ha még nem merült ki egészen a növendék. A figyelem igen fontos tényezője az oktatásnak; értjük a nevén a meglevő képzettömeg inegnagyobbítására vonatkozó kedvet, készséget. Megkülönböztetünk önkénytes és önkénytelen figyelmet. Az önkénytes figyelem az ember akaratától függ, s az oktató jó, meg kemény szóval is ébresztheti.

1) Sokkal többet ér azonban az önkénytelen, melyet a művészi oktatás ébreszt ; ebben rejlik az érdekeltség.

2) Az önkénytelen figyelem ismét kétféle: primitiv és appercipiáló; az utóbbinak igen nagy szerepe van az oktatásban. A lélektan megkülönböztet perceptiót és apperceptiót; uj képzeteknek pusztán felfogása az előbbi, uj képzeteknek fölfogása s a meglevő régiekkel való összekötése s az egész képzetcsoportnak átdolgozása az utóbbi.

3) X, 220, 226, 236. 2j V, 148; X, 67, 215, 216. 8j V, 32; VI, 201; VII, 591, 673; X, 216, 257, 196; XI, 337.