Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

— 26 — veléstudománynak ;*) ez a gondolat mutatja egyszersmind az oktatás szükségességét.

2) 2. Mikor az oktatás gondozása alá veszi a gyermeket, talál már annak szellemében ismereteket. A külső világ ezernyi tárgya szinte rohan a gyermekre s kinálva kínálkozik az érzékek utján szellemének ; az ismeretek ezen forrását tapasztalásnak nevezzük.

3) A növendék azonban nemcsak a körülötte elterülő természettel, hanem a körülötte élő emberekkel vagy emberszámba vett teremtésekkel is megismerkedik; érintkezik velők s ezen érintkezésből támad benne a részvét s a részvétből az érzület más teremtések, különösen pedig az emberek iránt.

4) A tapasztalat és érintkezés tanítómestere a növendéknek az egész életen át; közlött ismereteik s érzületeik azonban csak elenyésző kis töredékét teszik annak, a mit adhatnának , s a mit adnak, az is csupa hézag, csupa rendszertelen össze-visszaság; nem is kinálják egyenlő mértékkel minden növendéknek javaikat: a jó szem sokat, a rossz fül keveset ismerhet meg; sok növendék mellett meg szinte nyomtalan suhan el a természet s élet. A tapasztalás és részvét tehát nem a kívánatos mennyiségben s minőségben bugyogtatja az ismeretet s részvétet; s ha a növendék megelégednék az igy önként kinálkozó ismeretekkel, gondolatköre igen kis terjedelmű volna. Az oktatás tiszte a bajon segíteni.

5) Az oktatás ugy jár el ezen tisztében, ha a gyermeket útra viszi, ha gyűjtemények kincseit tárja a növendék elé, ha, a hol csak szerét ejtheti, a tárgyat *) X, 18, 172; XII, 241. 2) II, 152, 348; VII, 675; X, 57, 197, 215, 239; XI. 427, 437, 451. 3) X, 51, 58, 239; XI, 52, 55. 4) X, 58, 84, 114, 273; XI, 376, 449. 5j X, 44, 50, 58, 74, 126, 198, 220, 393, 469; XI, 451.