Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1888

- ­magát; a mennyiben rendületlenül, a birák elé állva, szemébe vágá Clodiusnak a tiszta igazságot akkor, midőn azon állítását, hogy a bün elkövetésének napján Inte­rammában volt, 1) kereken visszantasítá; mivel — úgy­mond — a kérdéses napon nála volt. Mindhiába! Clodiust fölmentették. . . . Ebből Cicerónak lett leg­nagyobb baja; mert most már volt egy igazán elkese­redett és mindenre kész személyes ellensége. Cicero, felháborodva az Ítélet igazságtalanságán, nem hagyott fel Clodius elleni izgatásaival. Mélyen sér­tette öt az igazságnak arczulcsapása ; 2) azért eltökélé magában, hogy Clodiust minden áron sarokba szorítja, a tanácsot pedig a szigorúság medrébe, a „prisca mo­rum severitas^-ra, visszatereli. — A mikor csak alkalma nvilott, Clodiust nyilvánosan pellengérre állította; éle­tét, mint a megrögzött gonoszság élő példáját, sok he­lyütt szellőzteté; múltkori perének becstelenségét pedig mindenfelé a legélénkebb szinekben rajzolgatá. S mind­ezt Clodius nem igen akadályozhatta meg; minthogy Cicerónak szavai elhatoltak mindenüvé, a hol a jó ér­zés még nem aludt ki teljesen a szivekből. Látva ezt Clodius, Ciceróval szemben o is meg­kisérlett mindent, hogy elhallgattassa. A népet ellene bujtogatá, nyilvános helyeken a legkíméletlenebb sza­vakkal illeté; 3) szóval el vala határozva a legvégsőre is : hogy Cicerót elteszi láb alól. Erre legalkalmasabb eszköz volt, ha tribunusszá leszen. FenyegetŐleg hirdeti Cicero ellenében : hogy a plebeiusok közé véteti föl s *) V. 5. Or. pro Milone 17, 46. — Interamna Umbriában volt, mintegy két napi járásnyira Rómától, ma: Térni; Tacitus hires történetirónak szülő­földje, s ezért lakói 1514-ben az említett irónak szobrot emeltek. a) V. ö. or. pro Sest. 41, 89. De harusp. resp. 3, 4. ") Egy heves jelenet rajzát, mely közöttük a senatuäban folyt le, olv. CbuTch 120- 1. 11. V. ö. o. pro Sest. c. 47. és ep. ad Atticum I. 16. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom