Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

25 tete (A gólya, fiu és anyja 104. 1.), az elbizakodott hetykét gyakran a sors szeszélyei teszik csúffá (A sors páczolásai 108. 1.), az állapot boldogságát annak helyes felfogása adja (A napszámos és felesége 105. 1.), ne higyj a rosz lelkűnek, ha a sors megzúzta is (A macska és sármán 109. 1.), az igazságot mindig kancsal szemmel látják az emberek (Justitia istenasszony 124. 1.), sok beszédnek sok az alja (A holló és szarka 141. 1.), a független szegénység többet ér a szolgafénynél (A stiglicz és csíz 145. 1.), nemcsak láb, de térmező is kell a pályafutásra (Az angol paripa 151. 1.), csak a kis lelkű és gyenge elméjű vagy romlott vérű embernek lehet unalmára az édes élet (A párkák ollója ] 54. 1.) stb. Vagy közéleti igazságok, pl. hogy alábbvaló az, a ki rabszolgaságában is vig, mint a ki kötve lévén, érzi, hogy rab. (A medve-táncz összes M. I. k. 27. 1.) A kor és haladás hatalmasan intenek; megérteni az intést s idején józanul rendelkezni, mély bölcseségük a nemzeteknek (Zsarnok párducz. O. M. I. k. 115. 1.); a fontolva haladás egészen más, mint a csigamászás, ez s azon jó urak politikája, kik sem fontolnak, sem haladnak, nagy baj. (A csiga. Ö. M. I. 117. 1.) Ilyen irányúak még: Rigó és büdös banka, A paraszt hollója, A szekér-ut, A bolond-torony, A forrás, erecske és tenger, Két csősz, Ponyva és fényűzés, Piócza és beteg, Selyembogár, A pyramis, Az oroszlán-táncz, Az elefánt stb. Azután vannak meséi, a melyek az irodalomra és művészetekre vonatkozó tanúságokat közlenek. Ilyen például, hogy ritkán gyanútalan az irótárs tömjéné (A vereshaju gyermek 109. 1.), ki korának eleget téve élt, az örökkévalóságnak élt az (A két rózsa 156. 1.), sok versnek jobb volna kéziratban elégni (Moszkva égése 113. 1.), az irók gyönyörködnek leginkább saját munkáikban (A professor és siket szomszédja 115.), a munkátL