Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

'23 megjelent Meséi erre mutatnak. Mily hatással lehettek e mesék a közélet férfiaira, maga Széchenyi bizonyitja, ki az 1838-iki országgyűlésen tartott beszédjében kinyilatkoztatja, hogy a honi reform teendőire nézve az első eszmét, akaratot, önelszánást Fáy András meséi ébresztették fel benne. Nem akarjuk túlbecsülni Fáy meséinek irodalmi jelentőségét, de annyit el kell ismernie mindenkinek, hogy alkalmas időben jelentek meg és — hatottak. Semmivel sem bizonyíthatjuk ezt inkább be, mint ujabb irodalmunk rövid áttekintésével. A tanitó irány majdnem túlnyomónak tekinthető költészetünkben. Nem is számítva a XVI. és XVIII. század meseirodalmát, nagyon jól tudjuk, hogy a megelőző századok epikáját, drámáját, lyráját az erkölcsi, általánosabban a tanitó irány hatja át és vezeti. De nemcsak, hogy nem költői czél vezette Íróinkat, hanem óvakodtak attól is, hogy midőn másokat vétkekről le akarnak szoktatni, nem hazugság, történetek költése, hanem való történetek hu előadása által tegyék. S így csekély kivétellel, hiányzott a müvekből az alkotó fantázia. A czél komolysága továbbá hatott arra is, hogy példákat csak emberek életéből vettek; az írók erkölcsi bátorsága pedig feleslegessé tette az igazságok leplezett elmondását, sőt nyíltan szemükbe vágta vétkeiket főuraknak, fejedelmeknek is. S hogy meseirodalmunk a XVI. században kezdődik, azt nem ez erkölcsi bátorság hiányának kell tulaj donitanunk — mit Heltai meséinek tanúságai eléggé bizonyítanak — hanem a klassiczizmus hatásának. Pesti Gábor és Heltai meséi aesopusi motívumokon alapulnak s ez utóbbinak sokszor nagyon is bőven magyarázott tanúságai vonatkozásban vannak a korviszonyokra; de azután a XVIII. század végéig Péczeliig az irodalom ez ága szünetel s Péczeli is nem a Heltai, hanem Lafontaine irányát követve, t