Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

11 bau irta a Pándi csoda és Nyulak instancziája ez. komikus müveit, a melyek kéziratban mindenfelé olvastattak, különösen Pest, Borsod, Abauj, Zemplén vármegyékben. Ifjúkori kisérleteit, mint olyanokat, a melyek sehol sem jelentek meg — bár egy-kettő a Bokrétában napvilágot látott — közli Szemere Pál a Divatcsarnok 1853-iki évfolyamában. Ilyenek: Jövendölés, Barna Peti né, Babámhoz, Az én babám, A lányka ne/elejtse, Juratusdal, versek, Bodri és paripa prózai mese azokról, a kik a tudományoktól csak anyagi hasznot várnak. Müvei első gyűjteményét 1807-ben adta ki Bokréta czim alatt

1) s azt ezen Horatiusból vett jeligével: Quod spiro et placeo, si placeo, tum est." — Kazinczynak ajánlja. Kazinczy tanitotta meg, úgymond, anyai nyelvét szeretni, rajta indulatait nemesiteni és irni. Az „Édes Hazám" feliratú ajánlásban pedig szerényen a hazának ajánlja e bokrétát, azzal a mentséggel: „ hogy teremt, teremt az ősz is virágokat, de soha sints se tavaszi kedves szagok, se tavaszi szépségek azoknak!" A Bokrétában vannak versek, mesék s két forditás Wieland simpatiái és Lafontaine-ből a Hárfasziget. A versekben kevés van, a mi classikai izre mutat; a nyelv az ujitás hatása alatt áll; de szellem egészen más, mint amit Kazinczy „rein menschliche" kiván. Mily kedves s mennyire a tisztán nemzeti formát és szellemet tükrözi vissza e rövid versecske: Jövendölés. „Hová, hová barna legény?* „Az erdőre, Száraz ágért, sütni-főzni menyegzőre", „Száraz ág ellobban, Lány szerelme jobban, S jó legény majd úszik szemed, szived búban." l) Bokréta, melylyel Hazájának kedveskedik F. Fáy András. Pesten Tratner Mátyás betűivel. 1807.