Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

115 pedig lefekvésig muzsika, táncz stb. gyakorlatok. Csütörtökön délelőtt majorba kimenés és gazdaasszonykodás; délután pedig ott gymnastika. Szombaton délután hasonlókép. Vasárnap templom előtt egy órán át vallástanítás és azután templombamenés nevelőnék felügyelése alatt; délután szünet és séta, vagy tisztes házak látogatása. íme! röviden Fáy terve, mely teljesen megfelel az ő gyakorlati szellemének s annyira eltér a mai nőnevelés rendszerétől, mint a helyes gyakorlat a tulvitt elmélettől. Az ő józan és helyes felfogását leginkább kifejezik következő szavai: Valamint gyáva és tévesztett nőnevelésnek tartom azt, mely a szellemeket mellőzve, a nőt, a leendő hitvest és anyát egyedid megélhetés anyagi gondjaira, sütésre, főzésre sat. kárhoztatja, sőt a világi prózai élet teherhordójává s mintegy házi bogárrá alacsonyitja le: ugy hibásnak, sőt sok oldalról veszélyesnek hiszem a nőnevelésnél az anyagiakbani kiképzés mellőzését. Előbb meg kell élnünk, mielőtt az élet felsőbb feladatainak áldozhatnánk Fáynak lehet köszönni, hogy csakhamar nemcsak a társadalom és irodalom foglalkozott a nőneveléssel s a nő viszonyaival, hanem a törvényhozás is, bár ez utóbbi később nem az ő szellemében é3 szándéka szerint oldotta meg a kérdést, a műveltségre nézve jobban, de a női hivatásra nézve hátrányosan. Annyi eredménye mindenesetre volt Fáy e téren kifejtett működésének, hogy elismerték a nőnevelést minden nevelés alapjának, előzményének és szükséges feltételének. Fáy a nőnevelés mellett kiválólag hangsúlyozza, főkép az „Óramutató"-ban, a népnevelést. Sürgeti a népiskoláknak állami felügyelet alá helyezését s a megyei tanfelügyelők intézményét. A népiskolákban nem kiván mást tanittatni, mint olvasást, irást, számolást s ») Életképek. 1846. I. 552. 1. 8* I