Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886
55 s felfohászkodik a költő, hogy Isten igazgassa a királyt és a „pártoló urak szüvét ah jámbor kerály mellé". Láttuk, hogy e műben nem az általános hazaszeretet, hanem különösen a János király-párti szinezet uralkodik ; protestáns felekezeti álláspontja pedig világos e sorokból: — jaj mindazoknak, kik nem elégesznek Egy Krisztussal az ö üdvösségekre, Kik egyebek által akarnak üdvösséget Vagy önnönmagoknak érdemeknek általa stb. E sorok a kath. egyház azon tanítását támadják meg, hogy Krisztus érdemei csak ugy válnak az észszel bíró ember üdvösségére, ha az ember közreműködik, a mi mindenesetre emeli az ember felelősségét és önérzetét szemben a protestáns hitágazattal, mely szerint egyedül a hit üdvözít. Mint már említettük, Szkhárosi Horváth András, valószínűleg a tállyai első református papok egyike, Mózesnek a zsidókra mondott átkát alkalmazza a magyarokra, különben is, bár nem oly párhuzamosan, mint Farkas András, s rendszeresen kivivé, találunk abban is zsidótörténeti párhuzamokat. Horváth András elbeszélő költeményeket nem irt, csak polemikus énekeket, a melyek egyiránt szolgálhattak templomi használatra, mint otthoni épülésre. Farkas András művében is a históriai mozzanatok csak intő észrevételeknek hordozói. A szorosan vett elbeszélő költők nagy számmal voltak. Tinódi Sebestyén (Dávid király mint az nagy Góliáttal megvívott 1549., Judit asszony históriája), llosvai Péter (Az nagy sz. Pál apostolnak életéről és haláláról szép história. 1564. Szathmár), Nagybánkai Mátyás (História az Jákob pátriárka fiáról, Józsefről. 1556.), Tolnai György (Az sz. Jóbi'ól), Batízi András, Csekei István (Az Illyés prófétáról és Ákháb királyról való história 1542.), Szeremlyéni Mihály (Egyptombéli kijövéséről Izraelnek 1544.), Biai Gáspár (Dávid királyról és Bethzabe Uriasnak feleségéről való história 1549.), Baranyai Pál (Az tékozló fiúról 1545.), Kákonyi Péter (Az Asverus királyról és az istenfélő Hesther királyné asszonyról való história 1544., Erős vitéz Sámsonról való szép história), Névtelen (Az istenfélő Eleazar papról és az kegyetlen Antiokhus királyról 1546.), Székely Balázs (Az szent Fábiánnak egész históriája 1546.), Fekete Imre (Az erős és istenfélő vitéz Sámsonról história 1546., Sámuel, Said és Dávid históriája 1546.), Dézsi András, Sztáray Mihály, Tarjai Mihály (Judit és Holofernes 1552.), Erdélyi Máté (Sz. János fővétele), Fráter Gás-