Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

öl a tündéi-királynénak nevet adott, Tündér Ilona lett belőle, Argirus megmaradt, a többieket kitörölte a történet szereplői közül, csak a névtelen boszorkány maradt meg. E mesének jelképes értelmet tulajdonítottak. Benk'ó József igy magyarázza ki a mese értelmét: Az aranyalma minden éjjel való eltűnése azon aranyokat jelenti, melyek adózási összegekként a római tartományokból Dácziába vándoroltak. Az aranyalmák szerencsés megőrzése az adófizetés megszüntetését jelképezi. A tünclérszüz elvesztése Traján eredménytelen hadjáratát, a szűz szerencsés feltalálása s vele egyesülés Dáczia birtokba vételét jelenti." 1 Ez erőszakolt értelmezésnek ellenmond a mesék és különösen a tündérregék jellege s ha épen valami értelmet akarunk tulajdonítani s a történetből tauuságképen levonni, az nem lehet más, mint a mit mái- fentebb említettünk : hogy az igaz szerelem győzedelmeskedik még az embei'i erőt túlhaladó akadályokon is. Nem vitatjuk ugyan, hogy Gyergyai Albert Argirusa eredeti, de hiszszük, hogy olasz eredeti költői feldolgozása és tudjuk, hogy a magyar nép átalakítva meseköltészetébe sajátul fogadta. Az idegen tárgyú regényes verses elbeszélések főforrásai, mint már emiitettük, a Gesta romanorum és a Dekameron. Amaz talán Elinandus szerzetes gyűjteménye, részint klasszikai mondákat, részint keleti meséket, majd keresztény legendákat tartalmaz, a melyeknek határozott erkölcsi czéljuk van ; mig ez utóbbiban Bocaccio az életből ád elő történeteket, a melyek előadási módja s gyakran maguk a történetek is olyanok, hogy érdekelnek, de nem annyira moralizálnak, mint demoralizálnak. Különben, hogy a történetek, a melyeknek legfőbb érdemül a természetességet szokták tulajdonítani, gyakran mennyire természetlenek, mutatja a mi irodalmunkba is átültetett História regis Volter. Kisasszony fal vi Istvánfi Pál, Istvánfi Miklós XVI. századi történetíró atyja készítette e fordítást s pedig midőn „hertelen indula király örömében", vagyis János király és Izabella összekelési ünnepére Sz.-Fehérvárra. Istvánfi Pál, ősnemes család sarja, a XVI. század elején a páduai egyetemen öt évet töltött, beutazta Olaszországot és visszatérvén, egy ideig birtokán élt, azután Perényi Péterhez csatlakozott s vele együtt török fogságba is jutott, a honnan magát aranyon kiváltva, visszatért, nőül vette Gyulai Hedviget s midőn VolI Váli Béla: Argir a magyar költészetben. Phtl. Közi. 1882. 34. 1.