Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

89 kozás, tanúság nem hiányzik; s ez okokból sorozzuk is e művet a regényes elbeszélések rovatába. Legszebb, habár nem is teljesen eredeti elbeszélése a XVI. századnak, a „História egy Argirus nevű királyfiról és egy tündér szüsleányról" Gyergyai Alberttől.

3 Az első kiadás idejét nem tudjuk, de a mű kelendőségét érthetjük ugy későbbi hivatkozásokból, mint kiadásokból, sőt különfélekép alakítva, mint Argirus királyfi és Tündér Ilona története, nemcsak a ponyván tartotta fenn magát, hanem irodalmunkban is többször jelenik meg és tárgyát képezi Vörösmarty Csongor és Tünde cz. örökké szép drámájának is. Wolf Gry. csak annyit mer elismerni, hogy az Argirus királyfi 1693 előtt íratott, támaszkodva Otrokócsi hivatkozására, és, bár elismeri, hogy a mű a XVI. század bélyegét mutatja, de nem tartja lehetetlennek, hogy mégis a XVII. század első feléből való. Mi, megmaradva az irodalomtörténetirók eddigi véleménye mellett, a XVI. század első felébe soroljuk, nem levén okunk mindaddig másként tenni, míg esetleg felmerülő adatok az ellenkezőt nem bizonyítják be. Az érdekes mű elmondja a regényes, tündéries történetet, a nélkül, hogy akár a tündérleányt megnevezné, akár pedig Akleton király országát csak némileg is meghatározná, mel}- ekként szintén a Tündérország ismeretlen részei közé tartozik. Akleton királynak kőkerítéses kertje volt. Ebben egyszercsak egy gyönyörű almafa nő s hajt ezüstszínű virágokat, a melyek még az nap gyümölcsöt hoznak, de éjjel el is tűnnek. A király tűnődve azon, miként szerezhetné meg az almafa gyümölcseit, miután szolgái nem tudták megőrizni, tanácsot kér Filarinus jövendőmondótól, a ki azt állítja, hogy csak a király gyermeke oltalmazhatja meg az almákat. A király két idősebb fia azonban csak ugy elaludt, mint a szolgák, s végre a harmadik, a legifjabb ment el, szülői akarata ellenére megőrizni. Éjfélkor jött a tündér, ki az ifjú kedveért ültette a kertbe az almafát. A királyfi, Argirus, szintén beleszeret a szerelmes tündérleányba s mig szerelmi mámoruk tart, a türelmetlenkedő szülők a kertbe küldenek egy vénasszonyt, a ki meglátva a tündér aranyhaját, levágja. Mire a tündér felébred s keserves szemrehányások után elhagyja az ifjút. De ez utána megy s emberfeletti akadályokat leküzdve végre kedvesével egyesül. Ez emberfeletti 3 A műről és szerzőjéről először is terjedelmesebben értekezik Vdli Béla a Phil. Közlöny 1882. évf.-ban s ugyanott a szerző nevéről Wolf Gij.