Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

87 (Királyfia Kis Miklós stb.), a kikről népmeséink szólnak, sem azon nagy erejű többi hősökhez, a kikről idegen nemzetek mondái regélnek. A mit Kemény Zsigmond 1854-ben kimondott, hogy Toldi Miklósnak élő egyéniségnek kellett lenni, azt Szilád]) Aron kutatásai megerősítették, a ki oklevelek alapján kimutatta, hogy Toldi Miklós 1320 körül született Nagy-Faluban, tehát N. Lajos alatt vitézkedett; férfiúi koráról pedig a következő tényeket állapítja meg: Toldi egy 1354. junius 13 án kelt oklevél szerint Pozsonymegye alispánja és a pozsonyi vár várnagya volt, ki mint ilyen, a Sz.-Miklós nevü faluba menekült gonosztevők megkerítése s elitéltetése iránt intézkedik. 1359. vége felé királya Flórenczbe küldi levéllel, a melyben a köztársaságtól két oroszlán-kölyket kér s azok átvételével megbizza a levelet átadó Toldi Miklós nevü nagy erejű emberét (Nicolaum Toldi valoris). 1365-ben az Olaszországba gyűlt angol és magyar vitézekből alakult fehér csapat (Alba societas) főtisztjei között van említve: Dominus Nicolaus Comes de Thodi, Ungarns. 1383-ban január 11-én szabolcsi tőispán volt, s mint ilyet híhatta meg őt Lajos a Budán tartott gyűlésre ; de e dátum valószínűleg nem kezdetét jelöli főispánságának s igy Miklós utóiérte Györgyöt, bátyját, ki még 1382-ben is Biharmegye főispánja volt.

1 íme ! az oklevelek által megőrzött történeti tények, a melyekből világosan kitűnik, hogy Toldi Miklós nem mondai hős, hanem történeti egyéniség; hogy mindazon törekvések, a melyek oda irányultak, hogy a Toldi-mondát kölcsönzöttuek tüntessék fel, mily hiuk valának. Ez adatok következtében tehát önként megdűl Greguss A. nézete, mely szerint a Toldi-monda eredete a franczia Gamelyn-moudában található fel ; s Heinrich Gusztávé, ki azt a német Kurzibold-mondában akarta fellelni. E nézetek képtelenségét tisztán a mondai jellemvonások alapján győzelmesen mutatta ki Ivomáromy András már fentemlített dolgozatában. Toldi Miklós emléke fennmaradt a nógrádi nép mondájában is, mely hősünket Mátyás király idejébe helyezi s ez jobban is megegyez a németujhelyi viadallal, mely Lajos király idejében semmikép sem történhetett; de az a körülmény, hogy Laczfi NagyFalun keresztül ment Budára, inkább Biharmegyére utal. Arany is biharmegyei nagyfalusinak tartja Toldit, a miben támogatta őt a családi hagyomány is, hisz az ő ősei, a hajdúk vették bérbe a i Régi ui. költök Tára, III. k.