Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886
H sedést merítve abból, hogy „a pártos urak vannak jó szándékban, mind fejenkint pogánra vívásban, Szolnok alatt mast vár csinálásban". A vitézségre és vallásosságra, hazaszeretetre és egyetértésre buzdítás sugárzik ki egész költői működéséből s e mellett a tiszta erkölcsiségre ösztönöz, a bűnök elhagyására s az Isten törvényei szerinti életre. Erre veszi például Jason és Medea históriáját a mythologiából, Dávid győzelmét a Góliátli felett, Judit asszony históriáját a bibliából s erre szolgálnak mindenekelőtt az egykorú történetek, a melyek a kortársakra legnagyobb hatással lehetnek. Mennyire törekszik arra, hogy csak azt mondja el, a mi igaz 5 mily szorgalmasan és lelkiismeretesen gyűjtötte énekeihez az adatokat, elmondja előszavában : „sokat fáradtam — úgymond — futostam, tudakoztam, sokat is költöttem 1 1, azután igy folytatja: „igazmondó jámbor vitézektől, kik ez dolgokba jelen voltanak, érteköztem; sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem irtam, — az mi keveset irtam, igazat irtam; ha valahol pedig vétők volna benne, azt ne én vétkömnek, hanem az kiktől érteköztem tulajdonítsátok, és kérlek titöket, énnekem megbocsássatok". Emiitettük már, hogy Tinódi Ferdinand hive volt. Krónikáját neki ajánlotta, az Er déli história végén a keresztény híveket imádságra kéri fel Ferdinand királyért, hogy őt az Isten malasztjával segélje, ők pedig a pogány kéztől mentek maradhassanak. Isten után Ferdinándtól reményli a török kiűzetését, tehát politikai meggyőződése is ide vonja s ebből érthetjük, hogy mért szól némi rokonszenvvel a „barát-kincstartó"ról, midőn ez az országot Ferdinándnak akarja átjátszani. Fővágya a török kiűzetése s hazája, nemzete iránti szerelme viszi Ferdinand pártjára, noha legbensőbb részvéttel kíséri János király és Izabella sorsát s Fráter György ellen erősen kifakad, a kit igy jellemez : „Rettenetös hire barátkincstartónak, Mennyi hitöt adott János királnénak, Az királ fiának, az terek császárnak, Végre az felséges Ferdinand királnak", méltó felháborodással mondja gyámoltalan embernek, „a ki urát elárulja, az ilyennek jobb elpusztulása". Ferdinand pártjára vonja még az a körülmény is, hogy lerontatja a rablóvárakat s igy a fosztogatások ellen védi a nemzetet (Szitnya, Csábrág stb.). Fráter György egész története, ingadozása a török és osztrák császár között, Izabellával összeütközése, majd kibékülése s végre
