Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

fei) fog bekövetkezni. Különösen panaszkodik Antikrisztus hivei ellen, „kik az igét eloltni akarják 4 s „Luthert kiszinlették közülük", azt hiszik bátorságban vannak — de épen ekkor eljön Isten fia Ítélni s ok nem menekülhetnek. Helyesen mondja Szilády, Dézsi A.jel­lemzésében, hogy Dézsi moralizálását nem lehet a kendertiló egy­hangú csattogásához hasonlitani. A tárgy és hang változatossága, a tárgyalás élénksége. Fordulatai lekötik s nem fárasztják az olvasó ügyeimét. Az ismeretes bibliai történetek nemcsak tudományos készültséggel, hanem életismerettel is vannak előadva. Ügyes el­beszélő, de alakítással ő sem bajlódik, korának egyik jobb ver­selője, ki nemcsak helyes szókötéssel, hanem népies magyarsággal is ir. 1 Nemcsak a tárgy és hang változatosságára, hanem tehetsé­geinek sokoldalúságára, működésének többféle irányaira és kép­zettségére nézve is kiváló helyet foglal el XVI. századbeli köl­tőink s reformátoraink között Sztárai Mihály, a kath. egyház egyik leghevesebb és legmunkásabb ellene. Paduában tanult tudós, művészetkedvelő, zenéhez értő ferenczrendi szerzetes volt, Sáros­patakon Pálóczi Antal zempléni főispán udvari papja s 1530 körül, midőn Perényi Sárospatakot reformálta, áttért az uj vallásra tár­sával Kopácsi Istvánnal együtt, ki a tanítás terén működött, mig Sztárai mint prédikátor. Patakról felesége halála után 1543. ment Baranyába, Laskóra, hol 1544—1552. volt prédikátor s roppant tevékenységet fejtett ki, ide-oda járt, mindenütt terjesztve a refor­mácziót 1558-ban tolnai pap volt, 1560. ismét Laskón találjuk, 1565. pápai pap volt s mint ilyen működött még 1574-ben is s még 1578-ban élt. Több zsoltárt fordított, egyházi éneket, elbeszélő költeményt készített s két drámai formában irt iratában: A papok házasságái-ól és az Igaz papság tüköré, heves támadásokat intéz a kath. egyház ellen. Mint e két utóbbi műve czime és elbeszé­lései mutatják, ő nem általában a régi egyház tanai, hanem külö­nösen a pápa és papság ellen küzd, azt hangoztatva, hogy külön papi osztályra szükség nincs, hanem minden keresztény ember pap s csak az ige hirdetésére kell külső papság. Négy elbeszélése közül kettőnek tárgya ó szövetségi, kettőé pedig az ujabb egyháztörténelemből vett. Az elsők mindegyikét feldolgozva találjuk más költőknél is. Az egyik ének sz. Illyésnek és Akhab királynak idejél)en lőtt dolgokról, melyek az mostani idő­R. M. R. T. V. k. 2*2. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom