Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

54 szerint Álmos a magyarokat épugy mint Moyses a zsidókat a tejjel- | mézzel folyó föld határáig vezette el s azután veszi át a vezérletet Árpád illetőleg Jozsue. Végre az olvasókról is fel lehetett tenni, hogy a bibliai történeteket jobban ismerték, mint az ujszövetsé gieket. Az ó-szövetség iránti előszeretetet a vallási epikán kivül a j protestánsok azon szokása is mutatja, hogy nevekül is inkább vá- 1 lasztották az ó-, mint az újszövetségieket. A magyar nemzet, mint Isten választott népe, és sorsa, vala- I mint a zsidó nép és sorsa közötti hasonlatosság először Farkas András „Krónika az zsidó és magyar nemzetről"

1 ez. művében talál kifejezést, mely mű egyszersmind az első ránk maradt magyar nyomtatvány, XVI. századi epikánk legrégibb terméke, egyszers- I mind az első költői termék, melyben a krónikák alapján a hun- I magyar rokonság kifejezést nyer, midőn szól a magyaroknak „első kijövésekről" Attila és „másod kijövésekről" Árpád alatt. Farkas András (Andreas Lupus Strigoniensis) 1531-ben irat- I kozott a wittenbergi egyetem tanulói közé, az első reformátorok egyike s mint láttuk, János király feltétlen hive. Munkája részen -1 kint hasonlítja össze a magyar és zsidó nemzet történetét. Rövid bevezetés után, iskolai tárgyalás módjára pontosan megjelelvén a I tételt, szól a zsidók kijöveteléről Egyptomból s azután a Hunorés Mogortól származó hunok és magyarok kijöveteléről Scythiából a „bő kenyerő" Pannoniába (panistól); a zsidó nép boldogan élt Kanaánban saját bírái és királyai alatt, mig Istent tiszteié, de „a mint Isten szent parancsolatját hátraveté", jöttek rá a csapások : pogány királyok, idegen népek és sinlődtek a babyloniai fogságban ; a magyar nemzetet is megáldá Isten jó királyokkal, kik alatt hatalma növekedett, de bűnei miatt az Isten rázudítá a törököt, németet, felkeltette a pártoskodást; az Isten hetven év múlva a zsidókat i kiszabadítá fogságukból s közéjük bocsátá egyszülött fiát, de a \ zsidók nem hittek benne, sőt megölték s e miatt az Isten elpusz- j títá őket; a magyarok közé is bocsátott Isten „sok bölcseket és j jámbor tanítókat", jaj lesz azoknak, a kik meg nem hallgatják őket. De Magyarországot feltámasztja Isten, ha az igaz hitre tér j 1 Cronica de introductione Scytharum in Űngariam et Judaeorum de Aegypto. 1538-ban Ivrakóban jelent meg Gálszéesi István A keresztyéni Tudomány rövid könyvecskéjével együtt; másodszor 1552-ben nyomatott le a Hoffgreff-féle énekgyiijteményben, harmadik Bornemissza Péter énekes könyvében, Detrekő, 1582.