Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

48 átjátszani. Főczél a nemzetet bajaitól megszabadítani; fö motívum: a hazaszeretet; általános meggyőződés, hogy Isten a hozzá tért, egységes, bűneitől megtisztult nemzetet fogja megmenteni; de az eszközökre nézve protestáns költőink között is a pártokra szakadás különböző meggyőződést szül. A kor legnagyobb költője b. Balassa Bálint, saját személyi bűneivel és erényeivel, ugy mint költészetével, leghivebb s egyszersmind legköltőibb kifejezése korának. Költészetében egyéni viszontagságai, nemzete szenvedései egyformán megillető költői kifejezést nyernek, beárnyékolva avval a sötét borúval, a mely az egész kort befedi. A bűn tudata, a büntetés nyomása; az igazságos Ítélettől rettegés és az örök biró kegyelmében való halvány remény szüli ezt a box'ut, a melyet eloszlatni épen nem képes az az egy-két derültebb költői szin, mint nem birják feledtetni a kor nagy vétkeit Szondi, Losonczi, Dobó, Zrinyi hősi, önfeláldozó tettei. Ezt a hangulatot, összekötve a tanitó iránynyal, találjuk meg nemcsak Héltai és Pesti meséiben, hanem mint már említettük, a verses elbeszélő költészetben is. A prózai elbeszélés egy-két termékén kivül, a melyek a Keletről Európába származott közös forrásból vannak merítve (Pontianus históriája, Salamon és Markalf), s a melyek tanitó czélja is világos, verses elbeszélésünk akárhonnan vegye is tárgyát, mindig csak oktatni, buzdítani, javítani akar. A bibliai s gyér újszövetségi tárgyak, hazai és külföldi történetek, egykorú események és ókori mesék, való és képzelt dolgok mind csak arra szolgálnak, hogy okulást nyújtsanak, legtöbbször nyíltan kifejezve a tanúságot. Az oktató irány egyik főoka a szerzők állapotában rejlik, a kik prot. iskolamesterek és papok voltak, s a tanított elveknek nemcsak a prédikálószékről, hanem a költészet által is iparkodtak érvényt szerezni. De voltak vándorlantosok is, mint Tinódi, a kik nem egy község vagy vidék, hanem az ország különböző vidékein terjesztették énekeiket, s ebben a könyvnyomtatás őket segítette, de másrészt lassankint hivatásukat feleslegessé is tette s megszüntette. A könyvnyomtatás terjedése, az iskolák gyarapodása, növelte az olvasók számát s igy csökkentette a lantosokét, a kik bizonyos kicsinyléssel tekintettek az egyszerű hegedősökre. A lantosok énekeiket többnyire maguk által készített dallamok szerint adták elő, de a hegedősök nem voltak versszerzők s többnyire csak sokadalmak és csapszékek mulattatását űzvén, tekintélyük is csekélyebb volt a lantosokénál. Hogy nagy számmal