Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

43 De kaput tárt a lutheranizmusnak is és a különben is ezer sebtől vérző hazát kitette a vallási villongások izgalmainak. Azonban nagyobb baj volt ennél, hogy Szolimán távoztával, a pártérdek és egyéni önzés háttérbe szorítván a haza közjavát, a királyválasztás két pártra szakítá a nemzetet, a két király pártja közötti versenygésben a török húzta a hasznot. A mi a nemzet nagy részét Ferdinánd táborába hajtotta, az a remény volt, hogy a nemzet a hatalmas német birodalom által segítve, ellentállhat a töröknek. De a remény, remény max-adt. Szapolyai, ki a nemzeti királyság eszméjét képviselte, hogy a koronát megtarthassa, behívta a törököt. S a folytonos versenygések alatt igy pusztították a hazát a német és török hadak s emésztette önmagát a nemzet. A török'tisztviselők adóid nemcsak pénzt szednek, hanem még a gyermekekből is tizedet követelnek, a kik Stambulban fölnövekedve, a janicsárok számát szaporíták. Sőt sokan, hogy sorsukon könnyítsenek, az izlamra tértek át, a k'ket a jó Székely Balázs meg is átkoz : Átkozottak azok, kik téged (Istent) megvetnek ! Jaj nagy siralommal látjuk mi ezeket, Hol az keresztyének pogán hitre térnek, Krisztust megtagadják, tisztelik Mohametet. A német hadak versenyeztek a törökökkel a nép sarczolásában s mint a sáskák pusztítottak mindent. Maga Mária királyné 1529. jun. 17-én bátyjához, Ferdinándhoz intézett levelében irja: „Fenséged liadai gonoszabbal bánnák a hű lakosokkal, mint a lázadókkal; gonoszabbul dúlnak, mint a törökök." Lehet-e csodálni, hogy ily viszonyok között a zaklatott nép örömmel fogadta az uj vallás tanait, a melyek, ha a büntető Jehovát rajzolták is eléje a kegyelmes Isten helyett, ugy megszokta s annyira megtörte a nyomorúság, hogy az utolsó ítélet bekövetkezése gyakran megfordult elméjében s nem egyszer szólal meg a költők lantján. Nem is lehet csodálni! Mindenütt zavar, bün, pártoskodás, önérdek, pusztítás, rombolás, zsarolás, politikai s vallási hithagyás napirenden, a meggyőződés hiányzik, az elvek csak áruczikkek. A Luther által nyilvánított szabadkutatás elve fordid a reformatio ellen, s az oly fennen hirdetett véleményszabadság valódi zsarnokságot hoz létre, mely ellenvéleményt nem tür ; a szentirás szabad magyarázata, az egyház tekintélyének elvetése, minden tekintély megvetését szüli. Az egy tekintély megszűnése után nem szabadság, hanem sok tekintély, még nagyobb türelmetlenség származik, és a