Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

§6 országból adta s a nemzet, mint Isten ajándékát választotta meg ; dicsőségét magasztalja, hadi tetteit zengi, mint egy 1463-ból való népének töredéke és Szabács viadalja bizonyítja, az előbbiről: Mikor magyar király zászlóját látá, Jó lovának száját futni bocsátá — Zrinyi Miklós megjegyzi, hogy „még a kis leányzók is köz­énekkel éneklik vala akkor Mahumet császárról" ; végre őszinte rész­véttel kesergi meg a nemzeti lant a nagy király halálát egy emlék­dalban, s elzengvén a király diadalát a németek, csehek, törökök, olaszok ellen, jellemét a következő hü vonásokkal állítja elénk : Magyarországnak fénes tikere (vi)lága, Es rettenetes bajnoka, Numuroltaknak kies hajloka Nagy ékességnek is te valál oka. Nagy ékessége tisztességenknek, Nagy bátorsága félelmenknek, Otalmazója magyar népeknek, Rettenetes léi az lengyeleknek. Királyok között léi te hatalmas, Es nagy igyeknek diadalmas, Néped kezett nagy bizodalmas, Légy úristennél immár nugodalmas. Bizonyára nemcsak igy összefoglalva, hanem a nagy király egyes tetteiről is zengtek a dicséretek, mint ezt a fentebb felho­zott idézetek s Szabács viadalja 1 bizonyítja, mely Szabács várá­nak Mátyás király serege általi bevételét adja elő, oly folyékony nyelven, könnyen folyó verseléssel s helyenkint mesteri rímeléssel, hogy nemcsak a középkor, de még a XVI. század epikusainak egyhangú és kezdetleges, legtöbbször erőltetett nyelvét, döczögő verselését is messze fölülmúlja. A históriás ének és a történelem előadása Szabács megvételéről meglehetősen különböznek. A törté­nelem szerint Mátyás 10,000 emberrel és sok ágyúval ostromolta Szabácsot, a melyet a szultán megerősített és 5000 fegyverest ren­delt őrizetére, a kiknek turbánjára ő maga tűzte a forgót, hogy e kitüntetés által bátorságukat még inkább növelje, s mint a követ­kezés mutatja, jól is számított, mert katonái valóban hősi bátor­sággal küzdöttek. A király először a Száva innenső partjáról lövette 1 R. M. K. T. I. k, 23-27. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom