Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

II. KÖZÉPKORI VERSES ELBESZÉLÉS. A honfoglalás eseményekben gazdag évei, a vezérek korában a külföldre intézett hadjáratok kalandos eseményei, a hegedősöknek elég anyagot szolgáltattak s midőn Géza vezérrel némileg s sz. István királylyal teljesen a keresztény szellem lép a trónra és meghódítja a nemzet zömét s még az ő uralkodása alatt keletkezett és utódai alatt úgyszólván folyton tartó belviszályok s a régi pogányságnak I. Béláig meg-megujuló küzdelmei, még az Árpádok korában, nemcsak a régi hősi költészetnek folytatását eredményezte a III. Endre által birtokkal is megajándékozott s egész külön rendet képező dalnokok által, hanem még termékenyítőleg felvette költészetünk a keresztény elemet is, mely nálunk a tulaj donképi irodalom megalapítója lőn. Legelső történelmi müveink nemcsak feljegyzések, évkönyvek és krónikák, hanem legendák is, a melyek sz. királyunkról, Istvánról, ennek fiáról, Imre herczegről többféle alakban is készültek; majd sz. Lászlóról, a királyi szűzről, Margitról alkotott legendák, sz. Gellért Csanádi püspök élete mutatják a világi és vallási, a profán és szent elemek kölcsönös áthatottságát, mely összes középkori irodalmunkat jellemzi. Ugyanaz a jellemvonás, a mely a nyugoti népek középkori költészetében is megvan s pedig még sokkal nagyobb mértékben. A népszerű hősökről, mint pl. Arthur királyról egész mondakörök származnak. A kereszténység azonban oly nagy hatást a mi elbeszélő költészetünkre nem gyakorolt. A lyrai költészet terén az egyházi szükségletek magukkal hozták énekek készítését, zsoltárok, hymnusok fordítását, a mysteriumok mindenesetre nálunk is divatosakká lettek a kereszténység meghonosodásával, az elbeszélő próza terén a nagy számú legendák inkább valláserkölcsi, mint költői czélzatból készültek, de mégis