Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

94 ben Nógrádmegye főispánja. Nőtestvére, Hona, Bánffy Ferenezné által rokona volt Bánffy Istvánnak, kinek és nejének, Ország Máriának, Miklós és Anna gyermekeinek ajánlja müvét. A mese röviden annyi, bogy Francisco Zebernik várának ura, a királyi udvarban tartott barczjátékban, az ő megjelenéseig győztes Kassander felett diadalt nyert s az ez után tartott lakomán dicsekedék vitézségével, gazdagságával és neje hűségével. Ez utóbbit kétségbe vonja Kassander és ajánlkozik, hogy elcsábítja nejét és hűtlensége bizonyítékául elhozza a gyűrűt és paizsot; Francisco fejét és birtokát teszi fel a fogadásra. Kassander a cseléd hűtlensége által csakugyan megszerzi a gyűrűt és paizsot, mire Francisconak a király megkegyelmez ugyan, de száműzi s a szerencsétlen férj megizeni nejének hűtlensége következményeit A hű nő férfiruhába öltözve, férje egyik apródja kíséretében indul annak keresésére, Kassander pedig az áruló cselédet nőül vévén, belehelyezkedik a birtokba. Miután a hű hitves egy évig hiába kereste férjét, viszszatér és Béla király udvarába megy, a hol Lóránt név alatt, Indiából jött vitéznek adja ki magát. A király megszereti s mivel gyermeke nincs, fiául fogadja és trónörökösnek nevezi ki. Lóránt egy viadal alkalmával egy koldusban felismeri férjét s miután ez, az ő parancsára lovagnak öltözve, a viadalban győztes lesz, testőrei közé veszi és vele együtt elmegy Kassander, ekkor már nádorispán, várába lakomára, hol ez elbeszéli, mint jutott a vár birtokába. Erre Lóránt Kassandert s hűtlen egykori cselédjét kivégezteti, megismerteti magát s Az felséges király, hogy hallotta vala, Mondják, hogy oly igen csudálkozott volna, Asszonyban, hogy olyan okosság lett volna, Hogy ö házastársát ő meglelte volna. Ilyen nagy hűségen álmélkodik vala, Kit még férfiban is nem sok ember látna, Azért örökössé király hagyta vala, Halálának utána őtet hagyta vala. Mint a tartalom mutatja, hogy a magyar feldolgozó, minden történeti érzék nélkül, a szó szoros értelmében, magyarosította a mesét, s bár nem mondjuk, mint Toldy, hogy valamely magyar néprege után készült a mű, de nem is közvetlenül a Dekameron után. A mese színhelye Magyarországba van áttéve, személyei Béla királytól kezdve magyarok; de hogy olasz munka után készült,