Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885
76 tünteti fel. Lássuk Szécsi Máriát s a murányi esetet a történet szerint. Szécsi Mária, Szécsi György és Homonnai Mária leánya, első férje Bethlen István, széptehetségü fiatal ember, várdai főkapitány s Bethlen Gábor fejedelem öcscse volt. Boldogan éltek 1616—1630, midőn Mária leánya Krisztina s férje is elhaltak s "a szép fiatal özvegyre rázúdultak a nehéz pörök s pletykák, a melyek ellenében ipa a legszebb erkölcsi bizonyítványt állítja ki. Azonban második házassága Rozsályi Kun Istvánnal, egy. közönséges lelkű emberrel, nagyon szerencsétlen volt s elválással végződött. Ezután Mária vig zajos életet élt férfias mulatságokban s férfitársaságokban. Felébredt benne a tettvágy, háborgó lelke örökös foglalkozást, szórakozást keresett. Pazar, fényűző asszony lett, de nemes és jótékony is. Anyja, élte végén, látva leánya pazarlását, másik két leánya javára korlátozni akarta Mária öröklési jogát, s a végrendeleten kivül még írásbeli nyilatkozatot is kivánt tőle, mit ez adni vonakodván, Murányban fogságban tartotta, mig a nyilatkozatot alá nem irta. De anyjával kibékült s annak 1643. május 28-án történt halála után Murány asszonya lett. Illésházi Gábor Eva nővére, s Listius János Kata nővére férje szintén Murányban laktak s különösen az első kapzsisága által ösztönöztetve, midőn a harcz kitört, I. Rákóczy Gy. pártjára állott s sógorával védés daczszövetséget kötött a végből, hogy Máriát a vár birtokából egészen kitudják. De a pozsonyi kamara megtette a lépéseket Murány összes birtokosai ellen, a hűtlenségi perre. Murányra többen áhítoztak; de Wesselényi Ferencz, ki neje, Bosnyák Zsófia halála után özvegyen s két gyermekkel maradt, Ádámmal és Lászlóval, s Fülek kapitánya volt, protekczió keresése helyett tetthez látott. Ismerte a murányi viszonyokat- s belátta, hogy a vár birtokához juthat, ha Máriát megnyeri. Csellel levelet csempészett Máriához s megkezdődött közöttük az érintkezés. Mária érezve helyzete nyomasztó súlyát, nem riadt vissza a legveszélyesebb eszköztől sem, s hogy Murány úrnője lehessen s rokonai tervét kijátsza, megragadta a Wesselényi nyújtotta alkalmat, találkozott vele s miután Wesselényi szablyájára s becsületére megígérte, hogy nőül veszi, elhatározta a várat kezére játszani. Wesselényi 1644. aug. 5. pénteken ura volt Muránynak, a melybe Illésházi távolléte alatt, a Mária által készített kötélhágcsón jutott s a rákövetkező vasárnapon Máriával meg is esküdött. Semmiféle politika itt közbe nem játszott. Mária jogait szerezte vissza csellel rokonai kapzsiságától; árulást nem követhetett el, mert özvegy anyja 1626. május 2-án