Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

50 Miklós 1320 körül született Nagy-Faluban, tehát N. Lajos alatt vitézkedett; férfiúi koráról pedig a következő tényeket állapítja meg : Toldi egy 1354. junius 13-án kelt oklevél szerint Pozsonymegye alispánja és a pozsonyi vár várnagya volt, ki mint ilyen, a Sz.-Miklós nevii faluba menekült gonosztevők niegkerítése s elitéltetése iránt intézkedik. 1359. vége felé királya Flórenezbe küldi levéllel, a melyben a köztársaságtól két oroszlán-kölyket kér s azok átvételével megbízza a levelet átadó Toldi Miklós nevü nagy erejű emberét (Nicolaum Toldi valoris). 1365-ben az Olaszországba gyűlt angol és magvai- vitézekből alakult fehér csapat (Alba societas) főtisztjei között van említve: Dominus Nicolaus Comes de Thodi. Ungarns. 1383-ban január 11-én szabolcsi főispán volt, s mint ilyet híhatta meg őt Lajos a Budán tartott gyűlésre ; de e dátum valószinüleg nem kezdetét jelöli főispánságának s igy Miklós utóiérte Györgyöt, bátyját, ki még 1382-ben is Biharmegye főispánja volt.* íme ! az oklevelek által megőrzött történeti tények, a melyekből világosan kitűnik, hogy Toldi Miklós nem mondai hős, hanem történeti egyéniség; hogy mindazon törekvések, a melyek oda irányultak, hogy a Toldi-mondát kölcsönzöttnek tüntessék fel, mily hiuk valának. Ez adatok következtében tehát önkényt megdűl Greguss Á. nézete, mely szerint a Toldi-monda eredete a franczia Gamelyn-mondában található fel ; s Heinrieh Gusztávé, ki azt a német Kurzibold-mondában akarta fellelni. E nézetek képtelenségét tisztán a mondai jellemvonások alapján győzelmesen mutatta ki Komáromv András már fentemlített dolgozatában. Toldi Miklós emléke fennmaradt a nógrádi nép mondájában is, mely hősünket Mátyás király idejébe helyezi s ez jobban is megegyez a németujhelyi viadallal, mely Lajos király idejében semmikép sem történhetett; de az a körülmény, hogy Laczfi NagyFalun keresztül ment Budára, inkább Biharmegyére utal. Arany is biharmegyei nagyfalusinak tartja Toldit, a miben támogatta őt a családi hagyomány is, hisz az ő ősei, a hajdúk vették bérbe a Toldiak jeles várát, N.-Szalontát: „Gulya s ezer tallér ütvén meg az árát" (T. Sz. VI. ének) ; azonfölül valósággal élt egyénnek tartotta és igy is fogta fel s azért kiált fel Kemény Zs. : „Istennek hála! Arany bona fide hiszi, miként Toldi Miklós nem jellény, sőt azt is, hogy a kemény férfiú N. Lajos korában élt s e hitnek so* Régi m. költök Tára, III. k.