Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

11 nyát s komoly szándéka levén őt nőül venni, hivatalról gondol­kodott. Felsőbb tanulmányokat — jogot, theologiát — tanulni s kis gyermekeket tanítani semmi kedve sem volt s igy nem maradt más hátra, mint a községnél keresni alkalmazást. írnoki állásra nyert is biztatást, s ő a szalontai főszolgabíró ígéretében bizva, le is mondott a korrektorságról. Azonban csalódott s hivatal, állás nélkül maradt. Folyamodott újra írnoki állásért s folyamodását fi­gyelemre nem méltatták. S ekkor Rozvány József szalontai keres­kedő kis leányát tanította s házában élt egész addig, mig 1840­ben a városnál írnoknak alkalmazták s egy év múlva ugyanott aljegyző lett s ugyanez év novemberében, „követve szive régi vá­lasztását", nőül vette Ex-csey Juliannát. A nőről, ki Arany nemes szivét meghódította, bátyja, Ercsey Sándor, a következőket irja: „A nő, kit élete társául választott, nem bii't ugyan a mai értelem­ben vett s u. n. magasabb műveltséggel, de bírt elegendő polgári s társadalmi műveltséggel; bírt elegendő lelki emelkedettséggel arra nézve, hogy nagy tehetségű férjét s az emberek legjobbikát, megérthesse, méltányolhassa s boldoggá tehesse."* Arany maga nejéről, Petőfi Sándorhoz intézett levelében (1847. február 25.) tré­fásan irja: „az én nőm se neui fest, se nem zongoráz, se nem öl­tözik tízszer napjában; de Petőfit olvas, jó anya s jó magyar gazdasszony". Arany családi életét semmiféle kellemetlen viszály nem za­varta meg. Bár nejét a leggyengédebben szerette, sem házassága előtt, sem azután nem irt hozzá áradozó verseket. Egy verse van, a melyet egyenesen nejéhez intéz; de ez az egy is eléggé mutatja, mily lelkiismeretes feleség volt a nő s mily gyengéd férj Arany ; az, mely igy kezdődik : Oh ne nézz rám oly sötéten — s melynek befejezése : Hát ne nézz rám oly sötéten ; Zúgjanak bár künn a vészek, Csak ez a kis enylie fészek, Ez maradjon mindig épen ; Szivem a bajt könnyen hordja: Férfié az élet gondja — hangosan bizonyitja azt, hogy Arany mélyen átérezte családfői és férfiúi kötelességét s családi nyugalmát és boldogságát mindenek fölé helyezte. * Arany János életéből. 3'2. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom