Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884
— 56 — Erre nézve figyelmezteté a Statusokat Lónyai ur, hogy valami expedienst találjanak, mert a Főrendek nunciumjában nagyon van vitatva, hogy ők a magyar nunciumban meg nem egyezhetnek, holott nem is érintik abban a Statusok ő méltóságaiknak megegyezését vagy meg nem egyezését, — mert előre fel kellett tennünk, hogy ő méltóságaik, mint velünk egy hazának gyermekei, szükségesképen sürgetni fogják a hazai nyelvnek, a magyar izenetek szokásba való hozása által leendő előmenetelét. — Erre Ragályi (borsodm. követ) azt feleié: hogy a deputationak kötelessége lett volna a szószólónak bőbeszéde iránt említést tenni a Statusok táblájánál. Eu, úgymond, a mult diaetán, midőn Jordánszky főtisztelendő ur is többet mondott, mint reá volt bizva, a personális és Statusok előtt jelentéin, s az lett következése, hogy Jordánszky orator ur visszaküldetett a Főrendekhez, hogy szavát húzza vissza, Pázmándy (komáromm. követ) javallá, hogy ha egy sor izenni való lesz is a Főrendekhez, azt is irásba tegyük, — s a szokott köszöntésen kívül — amit amilyen czifrán tud, elmondhat — semmit sem mondjon a Főrendekhez által küldendő deputatio szószólója. 1) Petrovay (ungvárm. követ) ur hosszasan és tiszteletből nem egészen világosan beszélvén, azt adá elő, hogy ha akarja a szószóló, a servus humillimus elmondásakor is szintúgy keverhet bele többet vagy kevesebbet, mint a kezébe adott írásban lesz. (Zúgás, nevetés, vivát-pisszegetés.) 2) Nagy Pál: Még most sem békélhetvén meg a magyar izenettel, a köznépen, alól kívánta a magyar nyelv terjesztését kezdeni, s ugy nyilatkozott, hogy ő bizony már megunta a magyar nyelv iránt mondott sok javallatokat hallgatni, hasznosabbnak látná más tárgynak felvételét, mint az azzal való haszontalan sok időveszteséget. 3) — Ezen beszédre ') Orosz szerént nem Pázmándy, hanem Lónyai indítványozta, hogy a küldöttség szónokának írásban adják át, mit, hogyan beszéljen. (L. Orosz I. köt. 63. lap.) 2) Orosz szerént nem Petrovay, hanem a barsi követ, Majthényi mondotta az említetteket. (L. Orosz I. köt. 63. lap.) 3) Orosz szerént Nagy Pál ez alkalommal megemlítette : hogy nem a nuncium a lényeges, hogy a királyi ház tagjai közöl öten, hatan magyarul beszélnek-, ellenben sok főrendi család van, melynek egyetlen egy tagja eem tud magyarul \ megemlítette, hogy a legnagyobb dominiumok
