Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

érkeztek TVartkó bosnyák és Brankovics szerb fejedelmek tisztelgő követei is. Ulászló pártja e szerént elég erősnek érezvén magát, jószágelvesztéssel, fogsággal és balállal fenyegette mindazokat, kik a Budára június 29-ére hirdetett országgyűlésre meg nem jelennek. Szécsi érsek, Kórogi országbíró és Garai László menlevéllel érkeztek meg; de alig értek Budára, elfogattak s addig szabadságukat vissza nem nyerék, mig Ulászlónak hűséget nem esküdtek. Az országgyűlés Ulászlót a királyságban megerősítette, erről ünnepélyes okmányt állított ki, melyben László koronáztatását érvénytelennek nyilvánította. A nagyszámmal jelen volt rendek ezután Ulászlónak hűséget esküdtek. A koronázást, melyre Ulászló és pártja készült, könnyen megzavarhatta volna Ciliéi Győrből, ennek ostromára tehát Hunyadi Jánost és Rozgonyi Simont küldöttek. Győr őrsége vitézül ellenállt, azonban Ciliéit, ki egy kirohanás alkalmával menekülni akart, Rozgonyi elfogta és Budára küldötte. Ulászló, ki a békés kiegyezést Erzsébettel még mindég reményiette, Ciliéit azon föltétel alatt, hogy igyekezni fog Erzsébetet békére birni, szabadon bocsátotta. E közben az ország rendei Visegrádról a korona szekrényét Budára hozatták. A szekrény, melynek zárain a föltörés jelei mutatkoztak, fölnyittatott; de a korona nem volt benne ; a méltán fölingerült rendek Garai Lászlóra, a korona-őrre halált kiáltoztak. A király megmenté ugyan Garai életét, de azt ő sem gátolhatta, hogy börtönbe ne vettessék. A koronázás mindemellett megtörtént, nem ugyan a valódi, hanem szent István ereklyéjéről levett koronával. (1440. jul. 17.) „A király ezután lóra ülvén, a város több utczáin keresztül lovagolt, sz. Márton temploma előtt leszállt lováról, fölment a toronyba s ennek ablakából kardját a világ négy része félé villogtatta, jeléül, hogy az országot minden oldalról védelmezni köteles." Bizony védelemre is szorult e szegény, pártokra szakadt haza minden oldalról. Délről a török támadta meg.

1) Északon a csehek dúltak. Erzsébet cseh zsoldosokat fogadott, kiket hogy fizethessen, elébb urodalmaira, később magyar és osztrák birtokokra Fridriktől ') Lásd alább a II. fejezetbe« Nándorfehérvár ostromát.