Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 29 — elragadtatván, nem bontakozhatott ki a török sorokból, az Ompoly vizénél lefordult lováról és összevagdaltatott. Mezitbég e győzelem után Szebent száll itta meg. Az ostrom elhúzódik, s Hunyadi ez idő alatt csapatot gyűjt, melylyel a város segítségére siet. Mezitbég csak Hunyadit kivánta élve, vagy halva birni, ki azonban öltözetét és fegyverét Kemény Simonnal cserélte íöl; s mig a törökök egész erővel csak ennek 500 válogatott főnyi lovas osztályára rohannak, azalatt Hunyadi az ellenséget néhány dandárral oldalba fogja ; ennek láttára a szebeni őrség is kirohan, az ozmán tábor magyar foglyait megszabadítja, s a török hátsó zászlóit megingatja. A győzelem teljes ; 20 ezer ozmán, ezek között Mezitbég és fia, födte a csatatért. Hunyadi elesett három ezer vitéze emlékére a havasok egyikén oszlopot emelt és a tömérdek zsákmányból a pálosok számára a tövisi völgyben kolostort épített. E veszteség miatt haragra gyúlt Murád még ezen évben 80 ezernyi sereget küldött Sehabeddin bég vezérlete alatt, azon utasítással, hogy Erdélyt hódítsa meg. A török vezér a Vaskapunál találkozott Hunyadival, kinek csak 15 ezer főnyi serege volt. Hunyadi diadala fényes volt. Az egész török tábor, 200 zászló, 500 fogoly került a győzők kezébe ; a török seregnek alig féle menekülhetett. Az elesettek között volt maga Sehabeddin a fővezér és több előkelő bég is. Ulászló e győzelem hírére a Budán időző török követet, ki még mindig Nándorfehérvárt, vagy az adófizetést követeié, elutasította. Hunyadi győzelmei a magyar fegyverek hajdani hirét, dicsőségét visszaszerezték ; a nagy hős és hadvezér neve a keresztény világban ismeretessé, az ozmánok előtt félelmessé lett. Julián bibornok az ezen győzelmek által föllelkesült magyarokat nagyszerű támadó hadjáratra buzdította az ozmánok ellen s a pápa nevében tetemes pénzsegélyt, a nyugati keresztény fejedelmek részéről tettleges részvételt igért. Az agg Brankovics is kéré é* sürgeté a török ellen a hadjáratot, s könyörgésének támogatására Hunyadi János levelét olvastatta föl a rendek előtt, melyben a hős férfiú őt az ozmán birodalom belső viszályairól értesíti, ugy arról, hogy a jelen időszakban, ha kémeinek hitelt adhat, harmincz ezer lovassal halálos csapást lehet mérni Murád európai birodalmára. A király és a rendek lelkesedéssel válaszoltak a bibornok fölhívására s a támadó hadjáratot elhatározták. Juliánnak ezen nevezetes és dicsőséges hadjárat létesítésére vonatkozó tevékenységéről az egykorú kútfők majd mind emlékeznek.