Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

„1421-ben april 3-án Brassó vidékét pusztították s a szászok seregét megsemmisítették." *) És ezt tették az 1419 ben kötött fegyverszünet ellenére.*) Ezen számos apróbb, de azért mégis igen káros betöréseknél nevezetesebb volt az 1428-iki hadjárat. A Lázárevics Istvánnal kötött szerződés értelmében tizenhét szerb erősségnek kellett volna ez évben a magyar koronához visszakerülni. Zsigmond el is indult Szerbiába ez ügyben intézkedni, azonban Galambócz erősséget hűtlen szei'b kapitánya ez időközben 12 ezer aranyért a töröknek adta át. A többi átvett várakat két végkerületbe csoportosította a király; az egyiknek Nándorfehérvár vala székhelye, hová kormányzóul Thallóczi Mátét nevezte ki; a másik a bomló félben volt macsói bánsághoz csatoltatott. Zsigmond Nándorfehérvárt megerősítette, s miután Galambóczczal szemközt Lászlóvára fölépült, Zsigmond a jelzett időben Bolgárországban volt; hadjáratról, ütközetről, győzelemről e levélben szó sincs. ') Horváth Mihi!y a brassói feliratra hivatkozva azt mondja : „hogy a törökök a Bdrczaságot, Brassó vidékét 1429-ik évben pusztították." 4) A jelzett 1421-iki év mellett harczolnak: Pray : „II. Murád török zultán betört Erdélybe, s a Bárczaságot nagy részben elpusztítván, a brassói senatust fogságba liurezolja. (1421-ik évben.)" „Amurathes eius nominis II. Tureorum Suitanus in Transilvaniam irrupit, et vastata latissime Barczensi provincia Coronensem (Brassói) senatum in vincula abstraxit." 5) Katonával olvassuk : „Mindazáltal ők nem voltak képesek megakadályozni, hogy Murád, török zultán, Erdélybe be ne törjön s a Bárczaságot elpusztítván, a brassói senatust fogságba ne liurezolja. A brassói szerencsétlenséget a fölirás igy említi: 1421. Murád, török zultán, köznevén Muratbeeh a Bárczaságot tüzzelvassal pusztítja; a brassói senatust elhurezolja, mig a többi nép a fellegvárban maradt vissza." („Hi tamen prohibere non poterant, quominus Amurathes II. Tureorum sultanus, in Transsilvaniam irrumperet, vastataque Bartzensi provincia Coronensem senatum in captivítatem abduceret. Cladis illatae Coronensis inseriptio breviter ita meminit: 1421. Amurathes imperátor Tarcarum, vulgo Muratbeeh, terram Barczensen ferro et ígne vastat; senatum Coronensem abducit, residuo populo in arce montis conservato." 6) Katona és Fessler ez időben történtnek vélik Losonczy István bánnak Bonfin és Thuróczi által említett szerencsétlen kimenetelű ütközetét.

7) 2) V. ö. Szalav László Magy. tört. XI. könyv. 374. lap. 3) Lásd. Cod. Dipl. X. 6. 207. és köv. lapon. *) Horváth M. Magy. tört. II. köt. 494. lap. 5) Annál. L. H. Lib. V. 280. lap, az 1421-ik évhez. 6) Katona XII. köt. 372. és köv. 1. 7) L. Thuróezit Schwandtnernél cap. XVII. pag. 377., Bonfint Dec. III. Libr. III. pag. 312.