Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 19 — Zsigmond ezután követeket küldött Bajazedhez, kik a jogtalan betörésekért fölvilágosítást kérjenek, és a tprök által 1394-ben elfoglalt bolgár városokat: Bodont, Szilisztriát, Nikápolyt visszaköveteljék. Bajazed a magyar követséget elfoglalt zászlókkal és fegyverekkel ékesített teremben fogadta, s a falon függő fegyverekre mutatva válaszolá: menjetek vissza, mondjátok meg királyotoknak, hogy a mint látjátok, nekem is elég jogom van ama földhöz.

1) Izente továbbá : hogy harczosainak kíséretében nem sokára meglátogatja Zsigmondot országában, onnét pedig Romába megy és szent Péter oltárán abrakoltatja meg paripáját.

2) E követség hazatérte után, mely Konstantinápolyt útjában ejtvén, II. Mánuel görög császárral szövetséget kötött, Zsigmond komolyan foglalkozott egy a török ellen vezetendő nagyobb hadjárat tervével; azonban saját erejében nem bizván, a külföldtől kért segélyt, s e végre Kanizsai Miklós tárnokmestert Franczia- és Olaszországba küldötte. Addig is, mig a segélyhadak megérkeznek, a már említett városokat akarta a töröktől visszafoglalni. E végett Zsigmond már 1395. február közepén Erdélyben volt, hová a magyar sereg is gyülekezett, s miután d'Eu franczia connétable is hatszáz lovaggal megérkezett, seregét Oláhországon keresztül Kis-Nikápoly alá vezette, melyet a törökök hősies ellenállása daczára bevett, s abba azután magyar kapitány alatt magyar őrséget helyezett. Kanizsai sikeresen járt el küldetésében, melynek tulajdonképeni czélja vala: az ozmánok ellen keresztes hadjáratot létesíteni. Habár az idők a keresztes háborúk óta nagyon megváltoztak, annyi mégis bizonyos, hogy Europa több fejedelme lelkesedéssel fogadta a török ellen vezetendő hadjárat tervét, és pénzbeli segélyen kiviil jelentékeny hadat küldött Zsigmond segedelmére. Fülöp volt." („Nos Sigismundus... memoriae commendamus, quod nos Nicolaum filium D. de Jekulfalva, ac Laurentium... in presenti nostia expedicione exercituali eontra Turkos inimicos ... instaurata ... interfuisse attestamur." 3)) A másik okmány tartalma hasonló ehez, csak hogy Jekulfalva helyett Giombos név fordul elő.

4) Az első okmányt Katona is közli, de egy évvel élőbbről keltezi (1391-ről), és Jekulfalva fiain kivül Markusfalva fiait is említi.

5) ') Tliuróezi Sehwandtnernél 362. lap. — Bonfin Dec. Lib. II. 295. lap. — V. ö. Katonával XI. köt. 402. lap. a) L. Dr. Lázár Gyula „Az Ozmán uralom tört." I. köt. 57. lap. 3) L. Cod. Dipl. X. 2. 48. <) L. Cod. Dipl. X. 2. 64. 1. ä) L. Katona XI. köt. 316. 1. 2*