Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 16 — volna, nem lesz végrehajtható, ha felséged (Lajos király) megfogadta volna, vagy megesküdött volna az említett görögöknek , hogy nekik a török ellen segítséget ad

u stb. („Et qnia de re ardua agitur — irja a pápa — et ipsius executio est adeo diffícilis, et prolixa, quod infra modicum tempns compleri non poterit, ut optatur, si tna Celsitudo (Lajos király) vovisset, seu j urasset praedietis Graecis .... praestare succursum (a török ellen)" etc.')); másodszor: Ugyancsak a pápának Lajoshoz a nyitrai püspök által küldött leveléből kitűnik, hogy a király a törökök ellen hadat szándékozván vezetni, azok számára, kik a királylyal hadjáratba menni fognak, bucsut kért. „A megváltó ellen elkövetett oly sok és nagy méltatlanság megboszulására — irja a pápa — és azon liivök segítségére, kik az említett törökök üldözésének s támadásainak folyton ki vannak téve, ama törökök ellen nemes lelküen sikra szállni akarván, tudtunkra adattad és nekünk alázatosan esedeztél, hogy neked és minden egj'es hivőnek, kik veled, vagy az általad küldendő vezéreiddel, kapitányaiddal az említett törökök ellen szent buzgalommal elmennek .... oly teljes bucsut adjunk, a minőt azoknak szokás adni, kik a szent föld segítségére hajóznak." („Xobis significare eurasti, — így a pápai levél, — ad ulciscendum tot et tantas — redemtoris iniurias, ac subveniendum eisdem fidelibus, qui persequutiones et impugnationes dictorum Turcorum iugiter perferunt.... contra Turcos eosdem magnifice processurus; nobisque humiliter supplicasti, ut tibi. . . ac omnibus et singulis Christi fidelibus, qui teeum vei ducibus seu capitaneis, a te contra praefatos Turcos.... mittendis devote accesserint.... plenam indulgentiam, quae . . . dari sólet transfretantibus in terrae Sanctae subsidium concedere dignaremur." 2)) Hogy a tervezett hadjárat valóban megtörtént: bizonyítja Menestarffer János bécsi tudor (artiuin doctor) 1407-ben, tehát Lajos halála irtán csak 25 évvel később irt jegyzékében, a többi közt állítván: hogy Lajos király a mária-czelli templomot a törökökön nyert fényes győzelem emlékére építtette. Im szavai: Miután ama vad török nép Ázsiából és Thraciából a Hcllespontuson átjővén, Pannoniát, továbbá felső- és alsó-Mvsiát pusztítani, megrohanni s hatalma- és vallásához hódítani törekedék : a győzhetetlen és buzgó keresztény érzelmű Lajos magyar király husz ezer gyalog s lovas haddal eme nép ellen indult s fényes győzelem után seregével nem sokára visszatérvén, a győztes Lajos király Czellbe ment. Midőn sajnálattal tapasztalta, hogy a Marchio által épített kápolna fölötte kicsiny, azt lerontatta és saját költségén e máig látható templomot építtette. („Posteaquam saevissima illa Turcorum gens ex Asia Thraciaque per Elespontum traiieiens Pannoniam, Mysiamque superiorem et inferiorem. .. devastare, impugnare, suaeque ditioni ac religioni subiicere moliretur: Ludovicus Ungarorum Eex invietissimus, atque christianissimus, liuic gentium 20 millibus equitum peditumque occurrit et victoria felicissima obtenta mox cum exercitu reversus, ') L. Pray Annál. E. H. Lib. III. pag. 125. 2) L. Katona X. könyv 391. és köv. lapokon.