Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

- 175 ­de végre is az elfáradt, a veszteség által igen csekélyre olvadt magyar-lengyel csapat a sokasággal megküzdeni képtelen. E közben a király feje számos sebbel elborított testétől el­vágatván, az ellenség diadalmi jeléül tűnik föl egy lándzsán a janicsárok között. E látványra az egész magyar sereg futni kezd. Hunyadi még most is elkövetett mindent a futák megállítására, de senki sem figyelt szavára, senki sem hallgatott parancsára. Késő este végződött a szerencsétlen ütközet. Murád még mindig kételkedett győzelmében, erősített sán­czait sem hagyta el. Igy történhetett meg, hogy a török lovasság üldözéséből sötétben visszatért egyes magyar csapatok nem is sejtve az ütközet gyászos kimenetelét, a táborba szállottak, s az éjt is háborítatlanul ott töltötték. Még másnap sem bátorkodott az óvatos zultán előre nyo­mulni s a keresztény táborra törni; csak harmadnapra támadta meg a védetlen helyet, s az ott talált csekély számú kereszténye­ket kardra hányatta. Igy veszté el az ütközetet és életét Ulászló, ki ekkor még nem tölté be élete 21-ik évét. Zivataros uralkodásának nem ő maga, ki a birodalom kormányát a kétes körülmények között erős kezekkel vezetni képes nem volt, hanem Hunyadi János fel­tűnő vezéri tehetsége kölcsönzött fényt. A királyon kivül ezen gyászos ütközet áldozatai voltak : Julián biboruok, ki az alkonyat homályában hagyhatta el a csa­tatért; a szelid nagyváradi, a hős Rozgonyi egri püspök, Báthori István, Perényi Miklós, Tamássi Henrik, Lábatlan Gergely és mások. Azon szép sereg, mely inkább szellemi erejében mint szá­mában bizva, oly biztató remény közt indult ki hazájából, egé­szen szét volt szórva. Sok maradt a csatatéren, sok veszett el hazamenet nyomor, éhség és szomjúság által, sokat vert agyon a föld népe. Kevesen juthattak Bolgárországon keresztül hazájukba ; többeket Skanderbeg fogadott magához, ki az ellene szegülő és őt föltartóztató szerbeket megvervén, már a keresztény sereg felé nyomult, midőn a szerencsétlenségről értesült. Fogságba keve­sen estek; a magyarok közöl névszerént csak Medgyesi Jánost és ifjabb Lábatlan Gergelyt tudjuk megemlíteni. Aránylag legtöb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom