Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
34 c iámban leendő kifejezéseknek mint létét, sok baj volt a praeferens szóval és bogy bé ne csuszszék a nunciumba a királyi propo- sitió nevezet. A statusok tábláján beszéltettek ezúttal kitetszőleg; Vitéz, Balogh, Nagy Pál, Perényi, Plátby, DeseőíFy, Bezerédy, az eperjesi ablegatus Latzkó azt mondotta, bogy méltó O Felsége, hogy Franciseus 1-us Magnus appelletur; a mágnások táblájánál pedig maga a nádor ispán egy fertály óráig szüntelen beszélt szép deák- sággal, úgy az ország bírája is, a bán, Cziráky különös tűzzel és válogatott szavakkal a statusok azon határozata ellen, hogy a nun- ciumban ne legyenek ezen szavak után Suae Mattis Ssmae Personam, ezek téve : quam pro Patria ad perniciem exponere non dubitavit. *) 24. szept. Mind a két palotában volt gyűlés és újra némely igazításokat tévén a nunciumon, az nap délután a Mixta sessióban megpecsételve deputátusok által elküldődött 0 Felségének.* 2) Ugyan ez nap vitetett vissza nagy pompával a primaczialis háztól a nagy templomba a korona. 25-ik szeptemb. volt a királyné koronáztatása, kezdődött a so- lennitás reggeli 8 órakor, s végződött 12 órakor, amidőn O Felségek a király és királyné, palatínussal, az esztergomi s kalocsai érsekkel együtt ebédhez ültek a primaczialis sálában. Itt minden magyar ruhában öltözött ember megnézhette őket, a galérián lehetett látni miuden idegen országi követeket, 0 Felsége fiait, testvéreit, s unokáit, a kis Napóleont; ezeken kívül voltak a gallerián több her- czegnék, grófnélc, és udvari dámák pedig O Felségek asztala mellett állottak, még ebédeltek. Elvégezvén 0 Felségek az ebédet, másfél órára elhagyták az ebédlőt, s kiki ment a királyi ebédre, a Redout sálába, hol 500 emberre volt terítve 7 asztal. ') L. Jegyzőkönyv I. k. 65—75. 1. 2) L. Jegyzőkönyv I. k. 76. és köv. 1. Ezen föliratbau a rendek Írják, hogy Fölségednek alázatosan elébe fogjuk terjeszteni mindazokat, melyeknek Felséged kegyes atyai keblébe való kiöntésére, határtalan fcizodalmunk és fiai nyílt szivüségiink minduntalan ösztönöznek, és melyek országos alkotmányunknak és a köz boldogságnak meggyökereztetésére nézve minden egyebeket megelőzve megkivántatnak. (Constitutionis et communis felicitatis confirmandae ratio praeferenter exposcit). Innét a praeferentialis, elöleges sérelem, melyet annyira és annyiszor hangoztattak a 25-iki és következő országgyűléseken. (V. ö. Acta Comitior. I. k. 33. lap.). De ezen elöleges sérelmeket ismét két részre osztották : u. m. fő sérelmekre, principalia gravamina; és egyszerűen elöleges praeferentialia sérelmekre. Á fő sérelmekről szóló első nunciumot lásd Acta Comitior. I. k. 34. lap; az elöleges praeferentialis sérelmekre vonatkozó nunciumot 1. Acta Comitior. I. k. 147—172. lap.
