Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

kára hágnak, nem tartom én azt a Generositast virtusnak, ami engem rabszolgaságra juttat. Más szempontból nézi a minisztérium a mi constitutiónkat, mint kellene, az azt tartja, hogy az austriai Monarchia minden hozzátartozó országokkal egy testet tesz, s min­den miniszteriális dolgoknak az a f ő c z é 1 j a, hogy ezen egésznek egyformán legyen dolga, amiből az következik, hogy hát a mi országunk s constitutiónk nem independens. Érzékeny szavak voltak ezek, s zokogással elegyes vivátok váltották fel ezeket és sok mágnások nevei hallattak a vivátok közt, hogy azok a büntetésre méltók. B a b ó t h y úr, a nyitrai egyik tudós ablegatus, deák nyel­ven mondott továbbá egy igen derék beszédet, nem engedhet ő Camingnak az ékesen-szólásban és a systemathikus előadásban ; a végrehajtó hatalom mennyire túllépett az eleibe szabott határon, megmutogatta, s hogy az ez által okozott sérelmeket csak úgy lehet orvosolni, ha mindenek előtt azt hárítjuk el, hogy ne féljünk ettől, ami úgy esik meg, hogy a német katonákat, midőn az or­szágba jönnek, megesküdtetjük, hogy hazafi ellen nem von kardot. Ezen javallatra azt felelte Nagy Pál úr, hogy még akkor sem meri bátorságban való maradását oly katonára bizni, kit nem a nemzetiség köt véle össze, mikor az megesküszik arra, hogy hívséges lesz, hanem ha magyar születésű és mikor kato­nának megesküdtetik, nemcsak a császár hűségére esküszik, ha­nem arra is, hogy a magyar Constitutiót oltalmazza, mely Con­stitutio, hogy egész Európa előtt consequensek legyünk, szükség, hogy reformáltasson, vagy az által, hogy állandó Insurreotió legyen, vagy ha ezután is a jobbágyság tartja a magyar korona alatt lévő országok katonáit, annak sorsa jobb legyen.1) Sokan azt is javalták, hogy ha minden 3 esztendőben Diaeta nem lesz, nem kell adni Contributiót, sürgették a magyar nyely virágzásba való hozását, hogy így a nemzetiség lábra kap­jon, Nagy Pál, Ghyczy, P á 1 ff y, C s á k y, Schmidegg, mely magyar nyelv virágzását Nagy Pál úr (olvashatlan) con­stitutio fentartása, mint a nyelv szépsége tekintetétől szükségesnek lenni mutogatta. Pláthy ur a nationalis nevelésen kívül vitatta, hogy minden esztdbcn egy napon összejönnének az ország deputátusai s könnyebben orvosolhatnák egy esztdő sérelmeit mint háromét. Végre felállott ezen Cire. Sessio praesesse, Niczky ur s pro­') Itt relleetál Nagy Pál először a jobbágyok sorsának javítására ; melyet már az 1807-iki országgyűlésen megpendített; akkor e fölkiáltással: non stultiset —ne bolondozzon — szakították félbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom