Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
kára hágnak, nem tartom én azt a Generositast virtusnak, ami engem rabszolgaságra juttat. Más szempontból nézi a minisztérium a mi constitutiónkat, mint kellene, az azt tartja, hogy az austriai Monarchia minden hozzátartozó országokkal egy testet tesz, s minden miniszteriális dolgoknak az a f ő c z é 1 j a, hogy ezen egésznek egyformán legyen dolga, amiből az következik, hogy hát a mi országunk s constitutiónk nem independens. Érzékeny szavak voltak ezek, s zokogással elegyes vivátok váltották fel ezeket és sok mágnások nevei hallattak a vivátok közt, hogy azok a büntetésre méltók. B a b ó t h y úr, a nyitrai egyik tudós ablegatus, deák nyelven mondott továbbá egy igen derék beszédet, nem engedhet ő Camingnak az ékesen-szólásban és a systemathikus előadásban ; a végrehajtó hatalom mennyire túllépett az eleibe szabott határon, megmutogatta, s hogy az ez által okozott sérelmeket csak úgy lehet orvosolni, ha mindenek előtt azt hárítjuk el, hogy ne féljünk ettől, ami úgy esik meg, hogy a német katonákat, midőn az országba jönnek, megesküdtetjük, hogy hazafi ellen nem von kardot. Ezen javallatra azt felelte Nagy Pál úr, hogy még akkor sem meri bátorságban való maradását oly katonára bizni, kit nem a nemzetiség köt véle össze, mikor az megesküszik arra, hogy hívséges lesz, hanem ha magyar születésű és mikor katonának megesküdtetik, nemcsak a császár hűségére esküszik, hanem arra is, hogy a magyar Constitutiót oltalmazza, mely Constitutio, hogy egész Európa előtt consequensek legyünk, szükség, hogy reformáltasson, vagy az által, hogy állandó Insurreotió legyen, vagy ha ezután is a jobbágyság tartja a magyar korona alatt lévő országok katonáit, annak sorsa jobb legyen.1) Sokan azt is javalták, hogy ha minden 3 esztendőben Diaeta nem lesz, nem kell adni Contributiót, sürgették a magyar nyely virágzásba való hozását, hogy így a nemzetiség lábra kapjon, Nagy Pál, Ghyczy, P á 1 ff y, C s á k y, Schmidegg, mely magyar nyelv virágzását Nagy Pál úr (olvashatlan) constitutio fentartása, mint a nyelv szépsége tekintetétől szükségesnek lenni mutogatta. Pláthy ur a nationalis nevelésen kívül vitatta, hogy minden esztdbcn egy napon összejönnének az ország deputátusai s könnyebben orvosolhatnák egy esztdő sérelmeit mint háromét. Végre felállott ezen Cire. Sessio praesesse, Niczky ur s pro') Itt relleetál Nagy Pál először a jobbágyok sorsának javítására ; melyet már az 1807-iki országgyűlésen megpendített; akkor e fölkiáltással: non stultiset —ne bolondozzon — szakították félbe.